MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1971
23. ő. e. 1971. február 19. (66-113. o.) - 1. Az MSZMP X. kongresszusa határozataiból adódó megyei feladatok.. Szóbeli előterjesztés: 68-79
Kedves elvtársak! A javuló ellátás ellenére a jövőben is számolnunk kell azzal, hogy egyes termékekből esetenként kevesebb lesz, mint amennyit a lakosság vásárolni képes, bár az ipari termelés növekedése általában megfelelő feltételeket teremt a kereskedelmi igények kielégítéséhez. A fogyasztói árszínvonal mozgása, némi emelkedése várhatóan béremelésekkel kompenzálják - 1971-ben is élénken foglalkoztatja a lakosságot. Az árszínvonal mozgása nagyrészt objektív tényezőkből: nyersanyagok, gyarmatáruk világpiaci áremelkedéséből, a népgazdaságban meglévő feszültségekből származik, amelyeknek ellensúlyozása gazdasági lehetőségeinktől függ. Természetesen a leghatározottabban fel kell lépni a különböző spekulatív, árakat emelő, jogtalan haszonra szert tevő jelenségek ellene Tömegpolitikai munkánk során szükséges megértetni a vállalatok vezetőivel és törzsgárdájával, hogy a párt olyan vállalati magatartást vár, amire a szolid, kiegyensúlyozott vállalati árpolitika, a hatékonyabb munkaszervezés és munkaerőgazdálkodás, az átgondoltabb és felelősségtetyesebb beruházási döntések, az exporfcfeladatok, a belső ellátási igények magasabb szintű kielégítése, — tehát a hatékonyabb gazdálkodás a jellemző. Az ehhez kívánatos és szükséges emberi magatartás kialakítása a helyi politikai munka kötelessége. Ez csak akkor valósulhat meg, ha a pártszervezetek részleteiben ismerik a gazdasági vezetés szándékát, ugyanis csak annak világos ismeretében tudnak megfelelő támogat tást nyújtani a hatékonyabb termeléshez, vállalati gazdálkodáshoz. Kedves elvtársak! A kongresszusi határozatokból adódó feladatok számbavételekor figyelembe kell vennünk azt a tényt is, hogy a kongresszus nem elégített, de nem is elégíthetett ki minden igényt. Például a tsz— tagok nyugdij korhatárának csökkentése, a járadékok, a nyugdijak emelése, a munkásokéval azonos szociális ellátás} az alacsony nyugdijak korrekciója; a bányászok, a pedagógusok, az egészsége ügyi, a közlekedési dolgozók bérének rendezése; a nők nyugdíjkorhatárának leszállítása, munkaidejük általános csökkentése; a szabadáras termékek körének szűkítése; a munkaerővándorlás adminisztratív szabályozása stb. Politikai munkánkban számolnunk kell a felsorolt problémák kihatásaival,^ Ne tegyünk ugy, mintha nem tudnánk létezésükről, elhallgatásuk, megkerülésük csökkentené a politikai munka hitelét és hatékonyságát. Nem szabad tehát visszautasítanunk azt, ami in** dokolt, jogos és perspektivikus törekvéseinkkel is egybevágó igény, mint pl. a pedagógusok bérezésének rendezése, az alacsony nyugdijak emelése stb. De változatlanul erősítenünk kell azt a tudatot, hogy a párt és a kormány ismeri e gondokat, igényeket, és szándékában áll az érintett társadalmi rétegek helyzetének tervszerű javítása, 1 Kádár elvtárs kongresszusi zárszavának az a gondolata, hogy "a Központi Bizottság és a kormány soha egy percig sem várakozott, mindig megadta azt, amit meg lehetett és meg kellett adni" - világosan és egyértelműen meghatározza magatartá sunkat^