MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1971

25. ő. e. 1971. december 22. (29-197. o.) - 1. Somogy megye 1971. évi gazdasági helyzete, és javaslat az 1972. évi feladatokra a központi bizottság 1971. december 1-jei határozata alapján. Szóbeli előterjesztés: 31-63 - Határozati javaslat: 64-72

16 2& az előlegek, 1971. sheptember 3o-án 3 és félmillió forint alaphiány mutatkozott.Köztudott, hogy a TÖVALL-ok közvetlen nem hitelezhetők, hanem az alapitó termelőszövetkezetnek kell azok forgó, illetve állóeszközeit finanszírozni hozzá­járulás cimén. Mi történt?,A TÖVÁLL-nak az alapitó tagjai kezességet vállaltak a TÖVÁLL-ért. Aztán bekövetkezett a nagy felháborodás, amikor a 8-lo alapitó termelőszövetkezet­nél a bank az alaphiányt beváltotta. P«rsze ott vált az alap­vető hiba, hogy amikor a gazdasági döntést meghozták, vajon tudták-e a TÖVALL vezetői, hogy a pénzügyi forrással nem rendelkeznek, ha pedig tudták, akkor meg kellett volna moh­dani az alapitó termelőszövetkezetnek is, A gazdasági dön­tésnek még egy érdekes példáját mondom el, ugyancsak a fo­nyódi járásból. A balatonbogiári talajjavitó vállalat veze­tői 8 millió forint értékű gépet vásároltak 1971. márciusá­ban, bár tudták, hogy egy vasuk sincs. És most futnak min­denkihez, hogy a 8 millió forintot előteremtsék. Talán van a megyében több termelőszövetkezet, amelyik jobban megérde­melte volna ezt a 8 millió forintos gépi beruházást, mint ez a vállalat. Röviden egy-két gondolatot az épitőipar problémájáról. Meg­ítélésem szerint világosan kell látni, hogy az épitőipar nem egy zárt helyen dolgozik, nem egy keritésen, kapun belül, hanem rengeteg munkahelye van, A munkahelyeknek a szétta­goltsága miatt sokkal nehezebb az irányitás, a vezetés, a szervezés, mindez sokkal többet követel a vállalat vezető­itől, mint más egységek vezetőitől. Hibának tartom, hogy a nagyatádi társulás még ma sem működik, mert azok a források, amelyeket korábban igéitek, nem állnak megfelelő módon ren­delkezésre, Bogó elvtárs érzékeltette, hogy az eszközgazdái •? kodás területén nálunk is visszaesés van, illetve az eszkos­zöknek a forgási sebessége lényegesen romlott. Megitélésem szerint a kaíatnak, a bank által felszámított kamatnak sem­miféle hatása, ráhatása nem jelentkezik, mert már minden gazdálkodó szerv azt mondja, hogy nem győzi ezt a lo-12 szá­zalékos kamatot, de ugyanakkor a készletekben nem jelentke­zik az eszközöknek a csökkentése. Pwrsze ez azért van, mond­juk meg egész őszintén, mert az önköltségcsökkentés fogal­mával nem igen találkozunk, és a nyereségnek ez a kedvező alakulása bizony elbirja ezt a több tizezer vagy százezer forintos kamattöbletet is. Megitélésem szerint a határozati javaslatba is be lehetne venni, hogy az ipari területen gaz­dálkodó szerveknél 1972-ben célul kellene kitűzni az eszkö­zök forgássebességének legalább öt nappal való gyorsulását, a kereskedelmi gazdálkodó egységeknél pedig legalább 8 nap­pal való gyorsulását. Ez felelne meg az országos átlagnak, ez felelne^meg annak, hogy az eszközgazdálkodás javitásához mi is hozzájárulnánk a magunk területén. Én is egy ismerője vagyok a karádi ügynek, amiről Böhm elvtárs beszélt, A tel­jességhez az is hozzátartozik, hogy bár történt mulasztás a különböző szervek részéről, de az is igaz, hogy ez a ter­melőszövetkezet 1971. január óta minden hónapban más-más számokat közölt, A birtokunkban van olyan bűntetőjogi fe­lelősségi nyilatkozat, mely szerint a szövetkezet vezetői

Next

/
Thumbnails
Contents