MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1971
25. ő. e. 1971. december 22. (29-197. o.) - 1. Somogy megye 1971. évi gazdasági helyzete, és javaslat az 1972. évi feladatokra a központi bizottság 1971. december 1-jei határozata alapján. Szóbeli előterjesztés: 31-63 - Határozati javaslat: 64-72
egészséges üzemi demokrácia. Az üzemi demokrácia alkalmazása terén nem szabad türelmetlennek lenni. Hem szabad kétségbe esni, ha például kevesebben jelennek meg egy gyűlésen, ha^a termelési tanácskozásokon a vezetőkön kivül kevesebb munkás szólal fel, kevesebb munkás mondja el a véleményét. Azonban igen is biztositani kell ezeken a fórumokon, hogy a munkátok szabadon elmondhassák, ami nekik fáj, ami a szivüket nyomja. Több esetben találkozunk olyan jelenséggel is, amikor a tényleges üzemi demokrácia helyett bizonyos demokráciásdit játszunk, valóban érdemi kérdések helyett lényegtelen ügyekben üzemi háromszögezünk vagy négyszögezünk ahelyett, hogyha munkások széles plénuma előtt vitatnánk meg terveinket, célkitűzéseinket. Világosan kell, elvtársak ma már látnunk azt, hogy a munkás közvélemény egyre türelmetlenebb a kézzelfoghatóbban érzékelhető hibákkal szemben. Az üzemen belüliekkel szemben éppoly türelmetlen, mint az üzemen kívüliekkel szemben. Ezt az egészséges türelmetlenséget nekünk nem szabad visszafogni, hanem minden erőnkkel támogatnunk kell. Az a véleményem, hogy az üzemi demokrácia mai és holnapi állapotát nem lehet a társadalom fejlődésének az egyén elleni erkölcsi, anyagi viszonyainak kizárásával megitélni a legkisebb üzemben sem. Az üzemi demokráciát ma még sok esetben gyengíti a rossz vezetési gyakorlat, amely, ha csak teheti, kikerüli a vezetéssel járü népszerűtlen feladatokat. Találkozunk olyan vezetési gyakorlattal is, hogy egyes vezetőknek nehezükre esik a nem kimondása, "majd meglátjuk" választ )sp az őszinte válaszra váró ember. Az ilyen vezetők legyenek párt, állami vagy szakszervezeti vezetők, hitelüket vesztik a munkások előtt, nem tudják a munkásokat mozgósitani, és akarva, akaratlanul nem tudnak élni a munkásdemokrácia adta lehetőségekkel. Pedig egyre szaporodik, elvtársak^napjainkban a véleményt mondó, a jóra hajló, az okosat akaró munkások tábora üzemekben, községekben és városokban egyaránt. A munkások egyre inkább igénylik, hogy ott mondjanak véleményt, ott dönthessenek a felmerült kérdésekben bátrabban és hozzáértőbben, tiszta lelkiismerettel és a közösség előtt vállalt felelőséggel, ahol ismerik őket, ahol tudnak róluk és számitanak a munkájukra. Véleményem szerint gátolja az üzemi demokrácia gyakorlati érvényesülését az is, ha mozgalmi és gazdasági szerveink képviselői keveset járnak a dolgozók között, a dolgozók észrevételeit, javaslatait nem veszik figyelembe, holott minden elképzelést a termelés során a termelést megvalósitó munkás hoz létre. Az üzemi demokácián belül olyan kérdésekre is oda kell figyelni, amikor a munkások azt kifogásolják, hogy nincs biztositva a folyamatos munkavégzés feltétele, egyik helyről a másikra helyezik őket. A munkások bátran birálnak olyan kérdéseket - és ezekre is oda kell figyelni -, mint a hiányos anyag- és szerszámellátottság, a gyakori géphiba, a vállalatokon belüli és közötti kopperáció, a munkavégzést akadályozó zsúfoltság és lehetne tovább folytatni. E pár gondolattal, a teljességre való törekvés nélkül próbáltam felvillantani az üzemi demokrácia körében azokat a problémákat, amelyeknek a kiküszöbölése és megszüntetése után ugy érzem sokkal gyorsabban, sokkal szervezettebben tudnánk elősegiteni megyénk gazdaságpolitikájának, életszinvonal-politikánk maradéktalan teljesítését.