MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1971

25. ő. e. 1971. december 22. (29-197. o.) - 1. Somogy megye 1971. évi gazdasági helyzete, és javaslat az 1972. évi feladatokra a központi bizottság 1971. december 1-jei határozata alapján. Szóbeli előterjesztés: 31-63 - Határozati javaslat: 64-72

- 4 - q-f alkalmas arra, hogy ezeket a feladatokat a mi megyénkben is megoldjuk. Én, tisztelt elvtársak, három témáról szeretnék beszélni a felszólalásom során. Az egyik a tanácsok feladatai, a második a Balaton-fejlesztés gondjai ós problémái, a harmadik a mezőgazdaság helyzetét befolyásoló néhány alapvető probléma. A megyei tanács feladataival kapcsolatban azt mondhatom, hogy az új gazdaságirányítási rendszerben és az 1871-ben életbeléptetett 1971. évi első törvényben, a tanácstörvényben megnövekedtek és megsokasodtak a tanácsok gazdasági, társadalmi feladatai. A megye beruházásainak 15-16 %-át a tanácsok tervei irányozzák elő. Egyes ágazatokban, pl. a szociális, egészségügyi és néhány kommunális ágazatban szinte a teljes beruházás a tanácsi tervek útján vagy a tanácsok koordinációs munkája révén valósul meg. Ezenkivül a tanácsi gazdaság nagyon sok szállal kötődik a megye egész gazdaságához szektorra való tekintet nélkül. Emiatt úgy tekinthető, hogy bizonyos értelemben véve a tanácsi gazdaság alapja lehet a megye társadalmi, gazdasági fejlődésének, másrészt kovácsa is. A többi ágazatban, szektorban megvalósuló beruházások vagy ezeken az alapokon jönnek létre, különösen ha a szociális, kommunális, egészségügyi, kulturális ágazatokra gondolok, vagy,ezzel együtt valósulnak meg a tanácsi koordináció során. Éppen ezért növekedett nagyon komoly mértékben a minden szinten a tanácsok és igy a megyei tanács felelőssége is. Ha a tanácsok jobban és eredményesebben dolgozaak, akkor a megye gazdaságpolitikai céljai és eredményei hamarabb megvalósíthatók, ha a tanácsok gyengébben látják el feladataikat és a munkájuk során sok hibát és mulasztást követnek el, akkor hátrányossá válhat a megyében folytatott gazdasági szervező tevékenység. Szeretnék néhány szót arról is szólni, hogy a területi szervek hosszú idő óta fennálló kérelme teljesült, törvényben biztositva növekedett a helyi tanácsok, különösen a községi és a városi tanácsok, de a megyei tanács önállósága is. Ez azt jelenti, hogy a tanácsok öt évre előre meghatározták a saját bevételeik mértékét, forrásait, ezek körét és 5 évre előre meghatározták az állami támogatás mértékét is. Itt van tehát az a forintösszeg, amivel a tanácsok a IV. ötéves terv során gazdálkodhatnak, ismert az is, hogy milyen mértékű állami támogatásra számithatunk. Ez egyúttal kizárja, hogy a korábbi évekhez hasonlóan mi a központi szervek előtt bármilyen összegért is tarthassuk a markunkat újabb központi támogatást remélve. A tanácsoknak jelentős mértékű tartalékokat is kell képezniük. Ezt átmenetileg csökkenti az előirányzott tervek teljesítésének a lehetősége, mert 2o százalékos tartalékolást kell képezni a nem célcsoportos egyéb beruházások körében, kivéve az egyéb beruházásokból a vizes csatornaépítés feladatait. Ez azonban csak átmenetileg okozhat gondot.