MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1971

23. ő. e. 1971. január 22. (2-65. o.) - 1. Előterjesztés a politikai bizottság 1970. november 10-i határozata alapján Somogy megye 1970. évi gazdasági helyzetéről és javaslat az 1971. évi feladatokra.. Szóbeli előterjesztés: 3-14

Összegezve az eredményeinket, elmondhatjuk, hogy olyan eredmé­nyeket értünk el 1970-ben, amelyek megfelelő alapot szolgáltatnak 1971. évi feladataink teljesítéséhez. Az 1971-es tervek elkészíté­sénél figyelembe kellett venni azokat a fogyatékosságokat is, ame­lyek megyeileg és országosan is megvannak. Az egyik ilyen prob* léma , hogy a nemzeti jövedelem emelkedése nem érte el a terve­zett szintet, A nagyobbik probléma azonban az, hogy a fogyasz­tás sokkal gyorsabban emelkedett, mint ahogy terveztük, 1 Emellett igen komoly gond a felhalmozás arányának növekedése isi 5 Mind­ezek következtében jelentős mértékben romlott a fizetési mérlegünk^' A fizetési mérleg 25-30 millió dolláros tervezett romlása helyett 80 millió dollár lett a romlás, A költségvetés tervezett 1,9 milli­árdos hiánya is nagyobb, mintegy 3,5 milliárdos lett, amelynek egy része a gyorsabb ütemben Máralmló dotációkból származik, mondhatnánk a túllépés szinte teljes egészében ebből állott elő, amely azonban bizonyos mértékig pozitív is volt, mert elősegítette a korábbi hiánycikkek körének csökkenését, A túllépéshez hozzá­járult az is, hogy a mezőgazdaság építőjellegű és egyéb beruhá­zásaiból adott állami támogatás összege mintegy 630 millióval több a tervezettnél. Megyénkben nem emelkedett olyan ütemben a munka termelékenysé­ge, mint országos átlagban. Somogyban csak 50 százalékkal emel­kedett, országosan pedig 80 százalékkal. Ebbeli lemaradásunk be­hozásához még több ötéves tervre van szükség,"! Nagyon komoly problémát okozott, hogy az építőipar 1970-ben nem fejlődött meg­felelően. Ha kiszűrjük az árváltozások hatását és hozzászámítjuk, hogy a jelenlegi stagnálás az egy százalékos létszámemelkedés ellenére is fennáll, akkor megállapíthatjuk: az építőipar termelé­kenysége tovább csökkent, és nem kielégítő az épitőalapanyag­ipar fejlődése sem. Véleményünk szerint az építőipari vállalatok nem készültek fel megfelelően az 1971-es lakásépítésre, nem ké­szült annyi cölöpalapozás, mint amire szükség volna," Ennek kö­vetkeztében 1970-ben a lakásépités az előző évek átlaga alatt lesz,^ Probléma az is, hogy a lakossági szolgáltatások nem nőttek megfelelőképp en. Termelőszövetkezeteink a második félévben fizetési gondokkal is küzdöttek, de egyes intézkeéseikkel nem érthetünk egyet. Felélték a biztonsági tartalék alapjukat, ami körülbelül 80 millió forintot tett ki. Ugyanakkor csökkentették a műtrágyavásárlást, ennek kö­vetkeztében kevesebb műtrágya került a földekre, mint a korábbi években. Nem érthetünk egyet azzal sem, hogy több termelőszö­vetkezetünk nem eléggé meggondoltan eladta a kukoricát, sőt egy­két helyen tenyészállat értékesítés is előfordult. Pedig ezekben a szövetkezetekben nagy szükség lett volna a tenyészállatokra. A kukorica eladása a takarmányfelesleggel rendelkezők esetében nem negatív. De úgy eladni a kukoricát, hogy 1970-ben eladom és 1971-ben megint meg fogom vásárolni, véleményünk szerint nem egészséges törekvés. Komoly problémát jelent, hogy szövetkezeteink­nél mintegy 70-80 millió körül lesz az alaphiány, amely hiányon belül 18-20 milliós lesz a tényleges veszteség. Nem vagyunk meg­elégedve azzal a ténnyel sem, hogy a zöldségtermő területek év­ről évre csökkennek. Arra kérnénk a tsz vezetőket, hogy az ilyen spekulációt és az ilyen rövidlátó gazdaságpolitikai elképzelé­seiket szüntessék meg. Ehelyett nyugodtan forduljanak a termelő­szövetkezeti tagsághoz, s bátran mondják meg, hogy a nagyobb kiesések következtében nem tudják azt a jövedelemszintet bizto-

Next

/
Thumbnails
Contents