MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1971

23. ő. e. 1971. május 14. (114-220. o.) - 2. A központi bizottság 1971. április 29-i ülése. Szóbeli tájékoztató: 184-203

+W - 19. százalékkal növekszik, hanem rekord sertésexportot is teljesíthetünk. De ez nem könnyű feladat. A sertés ehhez mennyiségileg rendelkezésre fog állni. A piaci igények és az igények kielégítésének ütemezése, valamint a termelés kibocsátása között nagyon komoly feszültség jelentkezhet. Ezért nagyon nehéz és SZÍVÓS kereskedelmi munkával lehet majd biztositani, hogy a már meghizott disznót azonnal átvegyék és jól exportálhassák. Sajnos Nyugat-Európában is most tetőzik a sertésciklus és ez lenyomja a tőkés értékesítésnek a lehetőségét. Meg kell vizsgálni a szocialista országokba irányuló dinamikus sertésexport lehetőségét is. A szocialista országokban erre igény van. Tavaly 4o millió dollár értékben kellett importálnunk húst, azért, hogy a fogyasztás folyamatosságát fenntartsuk, s ez a termelésre is pozitivan ható tényező volt. Az idén húsimportra nincs már szükség, de 32 millió dollár értékben importálunk különféle takarmányt. Az elmondottakon kivül szükség volt a felvásárlási árak emelésére és ennek következtében a húsfogyasztás növekvő állami támogatására. A hústermelés és fogyasztás az egyik deficitforrás a fizetési mérlegben és az állami költségvetésben. A deficit a fizetési mérlegben kiegyenlíthető, az állami költségvetésben egyelőre nem látszik lehetőség a kiegyenlítésre. A vasúti közlekedésben érzékelhető javulás következett be. A^MÁV^lo százalékkal több árut szállit a tavalyinál. Ez a MÁV-nál történt komoly belső intézkedések következménye. A munkaversenyt a MÁV-nál teljesen új alapokra fektették és nagyon sok egyéb intézkedést tettek. A népgazdasági terv teljesítése kapcsán 1971-ben három feszültségi tényezővel kell szembenéznünk. Ezek egyike sem szüntethető meg ebben az évben, célunk csupán a feszültség mérséklése lehet. Az egyik feszültségi tényezőt a beruházási túlkeresletben lehet megjelölni, ami tartós, hosszú idő óta van jelen, és ami lelassítja a beruházások kivitelezését. A^másik tényező a külkereskedelmi mérlegben jelentkező egyensúly hiány, a harmadik az állami költségvetés hiánya. A beruházások terén a feladat - a negyedik ötéves terv keretei között - tartani a beruházási volument, főleg az építkezéseket. Ez nagyon nehéz lesz, alapos kormányzati intézkedéseket igényel. A tárcák és a tanácsok versengése helyett e szervek közös felelősségvállalását kell biztosítani. 197o-ben nőtt az állami költségvetés hiánya. A korábbi hiány évente 2 milliárd forint volt, ehhez járult a 4 milliárdos nagyságrendű hitelátcsoportositás a hitelmérlegből, Az 197o. évi hiány 4 milliárdra emelkedett, ehhez még valószínűleg 6 milliárd hitelátcsoportositás szükséges. A bevételek elmaradása a költségvetés egészében nem oka az egyensúlyhiánynak, mert árbevétel lényegében a tervezett szinten mozog. Az állami kiadások évi növekedése viszont 11-12 százalékos 1968 óta. Ez annyit jelent, hogy 3-5 százalékkal magasabb a nemzeti jövedelem növekedésénél. Különösen magasak a beruházási állami kiadások, és a vállalatoknak nyújtott állami