MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1971
23. ő. e. 1971. május 14. (114-220. o.) - 1. Az egyesült termelőszövetkezetek helyzete, fejlesztésük feladatai.. Jelentés: 117-151
22 a régebbi istállók, ill. sertésólak közötti hatékonyságot^ mutatja. Ha üresen álló istállót elhagyott sertésólakat látunk, akkor eszünkbe kell {jutni annak is > hogy^valamikor az pénzbe került, talán ki sem fizettük még az egészet. Ameddig lehet, feltétlenül üzemeltetni kellene ezeket is. Ezért át kellene értékelni pénzügyi politikánkban is a tsz-ek forgóeszközellátási kérdését, mert sok helyen az is akadályozza a megfelelő kihasználást, hogy amikor inditottuk az új beruházásokat, akkor ténylegesen úgy látszott; a tsz-eknek lesz elegendő erejük az új telep benépesítéséhez és a régiek egyidejű üzemeltetéséhez egyaránt. Közben pedig másképp alakult a helyzet. A harmadik kérdés, amit feltétlenül figyelembe kell venni és szintén nem kerül pénzbe, hogy egy kicsit jobban oda kell figyelnünk menet közben a tsz-ek gazdálkodására. Ez alatt értem a mi gazdaságpolitikai osztályunkat, magamat is beleértve, és értem egy kicsit a tsz-ek területi szövetségeit, értem a járási bizottságokat, sőt a járási hivatalokat is. Egy-két ügyeskedő tsz-vezető felszámolta a tenyészanyagállományt, üressé tette az istállókat. Sőt, mint utóbb kiderült, milliós nagyságrendű mérlegcsalások fordulnak elő, s előfordulnak olyan dolgok is egyes helyeken, hogy a beruházásra szánt összegeket is kiosztották. A negyedik kérdéscsoport, hogy Somogy megyében olyan kezdeményezések voltak és vannak, amelyek állitom, forradalmasíthatják a mezőgazdaságban az állattartás jövedelmezőségét, és araelyek véleményem szerint gyengébb eszközellátottság mellett is nagyobb hatékonyságot biztosítanak. Itt a háztáji termeltetés érdekében kezdeményezett dolgainkra gondolok, a háztáji és a tsz közös összekapcsolására, amiben nagyon szép, látványos eredmény is született. De mintha kicsit kampány feladatként kezeltük volna mindezt, mert megrekedtünk, nem lépünk tovább előre. Jó kezdeményezésnek tartom az olcsó, de korszerű szarvasmarha tartásra vonatkozó kísérleteket, amelyeket a felsőfokú mezőgazdasági techniku tudós gárdája és egy-két tsz és állami gazdasági vezető végzett. Jónak tartom a takarmányozás területén, sőt az új kahib sertés előállítása területén elért eredményeket, amelyeket jobban fel kell karolnunk, jobban megyeivé kell tennünk. Nagyon örülök annak, amit Losonczi elvtárs mondott, a tsz elnökök feladatköréről. Nekem is az az érzésem, hogy az emberekkel való foglalkozás magával fogja hozni: a szövetkezetpolitikai kérdések legyenek helyükre téve minden szövetkezetben és ténylegesen a tagok, a megye, a járás és a község lakosságának feladatává lehet és kell tenni ezt a kérdést. Itt nem látványos dolgok megszervezésére gondolunk, hanem arra, amit Moharos elvtárs úgy fogalmazott meg, hogy a tagok döntsenek. Láttam én már olyan döntést, hogy a közgyűléssel megszavaztatták a 100 ezer forintos prémiumot. S amikor kiosztották, kiderült, hogy a 100 ezerből 97 a három vezetőé volt, és a 30 tag csak 3 ezret kapott. Nem ilyen döntésekre gondolunk, hanem olyan döntésre, hogy tényleg tájékoztatva legyen a tagság, mit is vittem oda, esetleg két verziót is odavihetek, és ne pedig ilyen általános nagy dolgokat fogadtassunk el. Az elért eredmények bizonyitják, hogy az egyesült tsz-ekben dolgozó kommunisták, pártszervezetek, pártvezetők ténylegesen
