MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1971

23. ő. e. 1971. május 14. (114-220. o.) - 1. Az egyesült termelőszövetkezetek helyzete, fejlesztésük feladatai.. Jelentés: 117-151

itoA 50 firint, y-éknál azt mondták: egyesüljünk elvtársak, és akkor 100 forint lesz ott is egy munkanap értéke. Ezt meg lehet csinálni, ha az x tsz-ben volt bizonyos tartalékalap, mert rendszerint, ahol több volt a munkadíj értéke, ott szokott lenni a tartalékalap is. De hol marad akkor a fejlesztés? Hol marad a sok ezer hold, összejövetele mellett a nagyüzemi formának a kialakitása? És itt van a döntő dolog.^Amikor mi nivellálódásról beszélünk, hogy a differenciálódás csökkenjen, akkor arról is beszélni kellene, hogy a föltételek létrejöttét is illő lenne elősegiteni a helyi vezetés részéről is. Politikai előkészítésre van szükség akkor is, ha kellemetlen odaállni a közgyűlés elé, hogy emberek, most csak 2 forinttal osztunk többet egy munkaegységre, mert csinálunk egy szakosított szarvasmarha telepet. Nehogy azt higgye valaki,hogy a barcsi Vöröscsillagban nem kényelmetlen odaállni a közgyűlés elé: emberek, a bruttó jövedelem 55 százalékát osszuk ki és 45 százalékát ruházzuk be. Az ipari munkás a kész termék alapján kapja a bérét. A mezőgazdaságban megitélésem szerint különösen, ha több község van egy termelőszövetkezetben, föltétlenül szükségesnek látszik az öbálló elszámolás kialakitása a megfelelő szinvonalon. Feltétlenül szükségesnek látszik, hogy az egész osztozkodás formájának a szövetkezeten belül minél kevesebb szubjektiv és minél több objektiv inditéka legyen. Valami olyasmit kellene a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben csinálni, ami a részes müvelés volt a kukoricából. Jó példa erre Bonyhád és Bátaszék. Bátaszéken a takarmányos nem azután kapja a munkadijat, hogy mennyi takarmányt vitt be, hanem a termelt tej és az elért súlygyarapodás után. Tehát érvényesül az érdekeltség elve. A növénytermesztésben is lehet ezeket csinálni. A barcsi Vörös Csillag erőssége a helyes ösztönzési formákon múlott. Az önelszámolás ezek között döntő szerepet játszott. Az üzemi szervezet kialakításánál a gazdasági és a közgazdasági kérdéseken túlmenően, amiről az anyag is részletesen beszél, az emberi oldalra hivnám fel a figyelmet. A tagok ügyeinek intézése nem lehet messzebb, mint ahogyan az egyesülés előtti időszakban történt. A különböző kérdéseket csak decentralizálva lehet megoldani, a tsz központ bárhol is legyen. Ha a tagoknak egyszerű ügyekben is át kell menniük a második vagy harmadik községbe, mert ott van a központ, az föltétlenül a tsz elidegenedését, a vezetők és a tagok közötti elidegenedést hozza magával. Ha a munkahely távol van, akkor személyszállítással meg kell találni annak a módját, hogy az emberek ne több időt töltsenek el ilyennel, mint azelőtt, hanem kevesebbet. Kézzelfogható bizonyítékát kell adni az egyesülés helyességének az osztalék növekedésén túl a szervezettséggel, a^beruházással, az emberek ügyeinek az intézésével, a kulturált munkahelyek teremtésével stb. Az egyik kérdés, amit fel kivántam vetni: az anyag 9. oldalán félreértésre adhat okot, hogy az állami szervek biztositsák mondja az anyag - a gépeket, alkatrészt stb. Hát ami a gyártó kapacitást illeti, kétségtelen, hogy ebben a minisztériumnak nagyobb aktivitással kellett volna dolgoznia az új gazda-