MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1971

23. ő. e. 1971. május 14. (114-220. o.) - 1. Az egyesült termelőszövetkezetek helyzete, fejlesztésük feladatai.. Jelentés: 117-151

lozófiát is könnyen veszi, mert józan, természetes gondolkodással rendelkeznek. Tapasztalatból mondom, hogy^az első félév nehézségei után külön öröm ezekkel az elvtársakkal foglalkozni. És nyilván ez a vezetést lényegesen erősiti. Bár itt mezőgazdaságról beszélünk, mégis külön aláhúznám: az a politika, amelyet az utóbbi több évben folytat a megyei vezetés az ipar meghonosítására, változatlanul megköveteli, hogy ez a gondolat kapjon hangsúlyt mindenütt, ahol a társadalmi előfeltételek megvannak. Hiszen ez a mezőgazdaság fejlesztését is nagymértékben szolgálja. Ehhez kivánok én a megyei vezetésnek további szükséges harcot, és ehhez egészséget. Sasi János elvtárs; Annak ellenére, hogy az előttem szóló elvtársak az anyaggal kapcsolatosan már véleményt mondtak, én is elmondom, hogy az előterjesztést igen jónak, őszintének tartjuk, és olyannak, amely ténylegesen hűen tükrözi az egyesült tszek helyzetét. Külön elismerésre méltó a gazdaságpolitikai osztálynak az előterjesztéssel kapcsolatosan végzett azon munkája, hogy szinte valamennyi egyesült tsz-ben helyszini vizsgálatot tartott a különböző társadalmi munkások bevonásával. Újszerűnek is tartom az előterjesztést olyan értelemben, és helyesnek, hogy a pártbizottság nem az egész szövetkezeti mozgalmat tűzte most napirendre, hanem a szövetkezeti mozgalomban a legjelentősebb, talán a legnehezebb területet, ahol a legtöbb tennivaló van, hogy az egész szövetkezeti mozgalmat az egyesült tsz-eken keresztül is előrébb tudjuk vinni. Szeretném megemliteni, hogy amikor a megyében a tsz egyesüléek megkezdődtek, akkor elég vegyes érzelmekkel fogadták sokan, még a központi szervek részéről is. Véleményem szerint a legilletékesebb testületi fórum a megyei pártbizottság e kérdésben mindig helyesen foglalt állást. Megjegyzem azt is, hogy Somogy megyében nem volt soha sem a párt, sem az állami vezetésnél vagy azok között az elvtársak között, akik ezzel a kérdéssel foglalkoztak olyan nézet, hogy 20 ezer holdas tsz-eket hozzunk létre, de azt is vallottuk, hogy ezer holdas nagyüzemeket nem lehet tartósan fejleszteni. Az élet bizonyította, hog y az egyesülések előrébb vitték a szövetkezeti mozgalmat, és nagyobb lehetőséget teremtettek ahhoz, hogy a megye tsz-ei gyorsabban tudjanak megszilárdulni, fejlődni. 1959-ben a megyében az egy tsz-re jutó átlagterület 1 500 hold volt, az egy tsz-re eső szántóterület mindössze 1 084 kh volt, és most az anyagban föltüntetett egyesülések után is az átlagterülete a tsz-eknek összevetve 3 700, és szántóterületben 2 400 - 2 500 kh-at tesz ki. A párt-vb az elmúlt évben már nagyon helyesen azt a . célt tűzte a pártapparátus és állami szervek elé, hogy legfontosabb feladata a tsz-mozgalomban az egyesült tsz-ek megszilárdítása és ez határolta be az állami szervek, a pártszervek tevékenységét is, mert az elmúlt években a legnagyobb^figyelmet az egyesült tsz-ek megerősítésére, megszilárdítására szenteltük. Sajnos, ahogy