MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1970

20. ő. e. 1970. január 27. (2-75. o.) - 1. Somogy megye 1969. évi gazdasági helyzete és javaslat az 1970. évi feladatokra a központi bizottság 1969. november 27-i határozata alapján. Előterjesztés: 4-22

A vállal;:, tok fi. 20. altod áriának hatékonysága lényegében a korábbi éveknek megfelelő volt. A vállalatok által realizáli nyereség tovább növekedett., A munkatermelékenység -emelkedése terén sikerült az országos átlagnak megfelelő szintet elérni. Igen fontos azonban a termékenység további fokozása, mert ez biztosit ja a megye gazdaságának dinamikusabb fejlődését., és az élotszinvonal-politikában meghatározott feladatok teljesítését. E tennivaló megoldását segiti elő a módosított bérügyi és közgazdasági szabályozó rendszer, amelyet szervezett, fegyelmezett ós az igényekhez alkalmazkodó gazdálkodással lehet valóra váltani. A munkatermelékenység ily módon való alakulásában szerepet játszott a termelésben bekövetkezett szerkezeti változás, a gyor* san fejlődő vállalatoknál az új munkaerő nagyobbfekú bevonása. E tényezők hatásával a jövőben is számolnunk kell, mert az ilyen irányú gazdasági folyamatok továbbra is érvényesülnek. Hatásukat azonban átmenetinek kell tekinteni és a jövőbon egyre inkább arra kell törekedni, hogy lényeges visszaesést átmenetileg so okozzanak a termelékenység területén., A rövidített munkaidőre történő áttérés kedvezőtlen hatása is kisebb lesz az elkövetkezendő években. A munkatermelékenység számottevőbb javulásat fékezte a vállalati tartalékok nem kellő kihasználása is. A célkitűzések ellenére nem sikerült a termelés ingadozásait a létszámgazdálkodással követni, s igy a vállalatok tartalékai továbbra is fennmaradtak. A jövőben ezért a lehetőségek jobb, céltudatosabb kihasználására kell törekedni. Különösen fontos a vállalati létszám és bérfegyelem javitása, a munkaszervezés, a munkafegyelem és a gyártási technológia betartása, valamint a műszaki fejlesztés meggyorsítása. A megye ipari és kereskedelmi vállalatai által realizált nyereség előzetes számitás szerint 760 millió forint, amely az 1968, évinek 98 %-a, A nagymérvű termelés és áruforgalom felfutás mellett a csökkenés oka, hogy 209 milliós állami támogatást kaptak, amely az 1968. évinek 55 %-át teszi ki. Jelentős a csökkenés a minisztériumi iparvállalatoknál ós az épitőiparban. Rendkivül dinamikus mértékben emelkedett a nyereség a kereskedelemben / 40 %-kal / és a szövetkezeti iparban / 23 %-kal /« A vállalatok közötti differenciálódás a nyereség tekintetében valamivel lassúbb, mint az, ami az ágazatok között végbe ment, A megye vállalatainak nyereségszintje az országos szintet megköze üti. A vállalatok érdekeltségi alánjai is a nyereség alakulását követik. A gyorsütemű létszámfelfutás következtében az egy főre eső alapok mértéke csökkent az 1968.év&ez viszonyítva. A nyereség nagyságrondje mellett^több'szempontból is problematikus a nyereség képződésének a forrása. Ezért indokolatlan egyes vezetők önelégültségéé A nyereség nagy hányada ered még állami támogatásból, s ennek további csökkenésével számolni kell,