MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1970

20. ő. e. 1970. január 27. (2-75. o.) - 1. Somogy megye 1969. évi gazdasági helyzete és javaslat az 1970. évi feladatokra a központi bizottság 1969. november 27-i határozata alapján. Előterjesztés: 4-22

y£ Ha szabad tanácsolni, a jövőben a gazdaságpolitikai tevékenység szerves részének kell tekinteni a beruházásaink jobb szakaszolását, mert vannak és különösen a jövőben lesznek olyan létesítmények - pl. a szinház, vagy a kórház nagy rekonstrukciója -, melyeket egy ötéves ciklusban nem lehet megvalósítani, Ha az ilyen beruházásokat megfelelően szakaszoljuk, akkor lehetőséget nyújtunk az állandó munkára. Ennek hiánya miatt késik nagyon sok 15-2o éves problémánk megoldása, ^indent egyszerre szeretnénk, de nincs elég pénzünk és megfelelő szakaszolás sincs. Emiatt a problémák elodázódnak, igy nem tudjuk behozni lemaradásunkat, pénzeszközeink pedig végülis felhasználatlanul maradnak. & tsz-egyesülésekről a következőket szeretném megjegyezni. Az anyag jelzi, hogy ezek a párt-vb határozata alapján történtek. Ezt módositani kell, mert nincs Bem a megyei pártbizottságnak, sem a végrehajtó bizottságnak határozata erre vonatkozólag. Állásfoglalások vannak, amelyek közismertek. Támogatjuk az egyesülést ott, ahol támogatást érdemelnek, a feltételek megvannak, de nem támogatjuk ott, sőt szigorúan ellenezzük, ahol nincsenek meg a feltételek és feltehetőleg erőltetik ezt a folyamatot. A tapasztalatokról Szigeti elvtárs decemberben számot adott. Amit akkor elmondott, azok megfeleltek a valóságnak. Van néhány újabb problémánk, amire nagyon nagy gondot kell fordítani. Néhány helyen /3-5/ problémák merültek fel az egyesülések kapcsán. Ezek - zsargonnyelven mondva - a lerendezés stádiumában vannak. Nem tudjuk, hogy sikerül, de biztositani szeretnénk a pártbizottságot, hogy szigorúan, törvényesen, politikai eszközökkel fogjuk rendezni és az esetleges hibák elkövetőit - ha szükséges - felelősségre vonjuk. Itt arra szeretném felhívni a pártbizottságaink, pártszervezeteink figyelmét, hogy a következő években fő feladat az egyesület, integrált, koncentrált gazdaságok erősité-' se legyen, Lényegében egy komoly lépést sem lehet tovább tenni, mig a hátunk mögött, vagy valamelyik járás háta mögött bizonytalanság van bármilyen oknál fogva. Politikai stabilitást, teljes politikai értelemben vett biztonságot és bizalmat kell megteremteni az emberek között. A vezetést ki kell alakitani, segiteni kell az első években legalább olyan aktivitással, mint "a szervezést

11 végeztük. Legalább annyi segítséget igényelnek ezek a szövetkezeti vezetők, mint a megalakulás utáni első években. Nem szabad nekünk elvtársak még átmenetileg sem a községi vezetőkkel "haragos" viszonyban lenni. Mindig értsük meg egymást a párt politikája és az állam törvényei alapján. Nem arról van szó, hogy ne vitatkozzunk. Győzzük meg egymást

? ha helytelen nézeteket vallunk. Politikai értelemben és törvényesség szempontjából is teljes rendnek, egységnek kell lenni. Járási pártbizottságainkat, városi pártbizottságainkat, alapszervezeteinket olyan irányban kell segiteni

? hogy nagyobb aktivitást tanusitsanak ebben a munkában. Egynémely helyen az enerváltság bizonyos jelei tapasztalhatók, ami elsősorban elbizakodottságból fakadhat. Sokan "mi nyeregben vagyunk" alapon gondolkodnak. Ezt nem szabad. Közelebb kell kerülni az élethez, az emberekhez és fel kell u^itani a mi jól bevált módszereinket és erősitenünk kell a párt iránti bizalmat. Befejezésül a szigorúbb vezetés követelményét vetném fel, jóllehet ez nem olyan egyszerű, mint kijelentjük. Véleményem szerint ha egyszerre, vagy együtt, mindenütt határozottan, a törvények