MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1970

21. ő. e. 1970. június 4. Együttes ülés a Somogy Megyei Tanáccsal (2-152. o.) - 1. A megyei pártbizottság feladatterve ifjúságpolitikai kérdésekben a központi bizottság 1970. február 18-19-i határozata alapján. Javaslat: 4-28 - Szóbeli kiegészítés: 29-34

-/ 11 E téma tárgyalásánál nem szabad figyelmen kivül hagyni a fiatalok lakáshelyzetét. A járási KISZ bizottság fontos érdekvédelmi felada­ta a fiatalok lakásgondjainak enyhitése. 1969-ig összesen 16 KISZ lakás került átadásra. Az 1970-es évben újabb 12 lakás építését kezdeményezte a KI3Z bizottság, ami nagyatádi viszonylatban nagy­mértékben javítja a munkásifjúság lakáshelyzetét. Még csak egy gondolattal, a fiatalok kulturális igényeinek kielégíté­sével szeretnék foglalkozni, Nagyatádnak nincs kultúrháza. Egy esz­presszója, 2-3 kisvendéglönak nevezett helyisége van. Itt a fiatalok nem tudják kulturális igényeiket kielégíteni, nem tudnak hol szórakoz­ni, szabadidejüket hasznosan hol eltölteni. A községben a nagy­atád Ady Endre ifjúsági klub az egyetlen olyan objektum, amely cél­tudatosan szervezi a fiatalok szabadidejének célszerű felhasználását. A klub tagjainak 70 százaléka, azaz 60 fö a munkásfiatalokból ke­rül ki. E tény felelősséget támaszt a KISZ csúcsvezetó'ségek és alaj szervezetek felé. Azonban a lehetőségek biztatóak. Megkezdődött az új kultúrház építése és reméljük, hogy a közeljövőben több olyan lé­tesítmény épül, ahol a KISZ fiatalok szabadidejüket hasznosan el­tölthetik. II e n g e r Edit elvtársnő; Tisztelt együttes ülés! Hozzászólásomban a marcali járás tanulóifjúságának helyzetével és problémáival szeretnék foglalkozni. A középiskolai tanulók 30-40 szó zaléka a szülők akaratára kezdi meg tanulmányait az általa talán ner is kedvelt középiskolai típusban, később a második és harmadik osz­tályban derül ki, hogy ő nem is itt akart tanulni. Ezek a tanulók ked vüket vesztik, életunta váltak és a szórakozásban igyekeznek vi­gasztalódni, A szakmunkásképzőbe jelentkezett tanulók gyenge képességűek, zöm mel azok jelentkeznek ipari tanulónak, akik épp csak átevickéltek a nyolcadik osztályon. Ennek következménye, hogy ezek a fiatalok alig-alig tudnak megfelelni a követelményeknek, végigbukdácsolják az iskolát, körükben nagy a lemorzsolódás. Egyáltalán nem, vagy alig néhány tanuló jelentkezik a mezőgazdaságba. Okát a tsz-eknél kell keresni, mert nem is szívesen vállalnak tanulót, ugyanis a szakmun­kásnak járó javadalmazást kellene részükre biztosítani. A másik nag; hiányosság ugyancsak a tsz-eknél mutatkozik, mert a végzős mező­gazdasági tanulókat nem tudja fogadni, illetve azon a területen fog­lalkoztatni, amelyre képesítést szereztek. Ma mégis akad tsz, ahol ilyen mezőgazdasági képesítést szerzett tanulót foglalkoztatnak, szám talán esetben nem biznak bennük és nem ismerik el tudásukat. Az elmúlt években az egyetemekre és főiskolákra jelentkezett érett­ségizett tanulók több mint 5o százaléka felvételt nyert. A többi fia­tal részben ipari tanuló lett, részben a termelő munkában helyezke­dett el. A járás több községének KISZ alapszervezetében megtalál­juk őket, mint vezetőket. Jó kezdeményezés volt, hogy megszerveztük az egyetemisták részé­re a visszatérő diákok klubját. Remélhetőleg az egyetem befejezése után ezek a fiatalok vissza is térnek ajárásba vagy a megyébe.

Next

/
Thumbnails
Contents