MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1970

21. ő. e. 1970. június 4. Együttes ülés a Somogy Megyei Tanáccsal (2-152. o.) - 1. A megyei pártbizottság feladatterve ifjúságpolitikai kérdésekben a központi bizottság 1970. február 18-19-i határozata alapján. Javaslat: 4-28 - Szóbeli kiegészítés: 29-34

9 Szervesen kapcsolódik a fiatal szakemberek bejárási és általános problémáihoz a lakáskérdés, Ugy vélem, hogy a jelenlegi megyei gyakorlat és az új lakástörvény a fiatal házas értemiségiek problémáját meg fogja oldani. Megoldatlannak tűnik azonban az egyedülálló fiatalok helyzete. Az albérlet nem megoldás. A kezdeti alacsonyabb jövedelmeket erősen terheli a lassan fővárosi szintre emelkedő albérleti dij. Egyik lehetséges megoldásnak tartanám a tanács és a vállalatok összefogásával garoonlakások építését. Horváth Lajos elvtárs; Tisztelt együttes megyebizottsági ülés, kedves elvtársak! A jelentés az ellentmondásos, alakuló, fejlődő társadalmunkat veszi alapul, ebből indul ki, és ahogy Szikszai elvtárs is jelelemezte, össztársadalmi üggyé teszi az ifjúság nevelését. Több jelentésben találkozunk azzal, hogy bizonyos elszakadási tendencia mutatkozik, amiből nemzedéki problémák keletkeznek alakuló társadalmunkban. Mindinkább csökken azoknak az értelmiségieknek a száma, akik az ifjúság nevelésével, irányításával foglalkoznak. Ifjúságunk nem kap helyet művelődési otthonokban, ha otthona van az ifjúságnak, nem szívesen látja körében az idősebbeket. Kisajátít bizonyos helyiségeket, területeket, és így tovább. Ezek az "elszakadási" nemzedéki problémák gondolkodtatnak el bennünket, akik felelősséget érzünk az ifjúság neveléséért. Amikor az ifjúság nevelésével, az ifjúság helyzetével foglalkozunk, nem szabad a mai felnőtt társadalom életét szem elől téveszteni, hiszen az ifjúság nevelésében a felnőtt társadalom mint példa szerepel. Az ifjúságot a jövő társadalmának neveljük a ma társadalmában. Vannak furcsa kinövések ifjúságunk nevelésében, tevékenységében a harácsolás, az önzés és igy tovább. És a felnőttek között? Ott is. Hiányolom, hogy a felsőoktatási intézményeink sajátos nevelő munkájáról, ifjúsági munkájáról nagyon kevés szó esik az anyagban, A faluról bekerült fiatalok városban nevelkedve visszakerülnek esetleg faluba vagy üzembe és ott mint KISZ tagok, ifjúsági vezetők együtt élnek, dolgoznak a fiatalsággal. Mindenképpen erre a rétegre sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani, mint általában, amikor tömegekről beszélünk. Jelezni kell azokat a gondokat is, amelyek a fiatal pedagógus értelmiségnél jelentkezik. Országosan mintegy 1600-an hagyták el a pedagógus pályát. A meghallgatott vélemények elsősorban a nagy elvárást, társadalmi elvárást és a nem kellő szintű anyagi megbecsülést és erkölcsi megbecsülést jelölték meg a pályáról való eltávozás okának. Az okok között szerepelt az egyenlosdi is. Mit várhatunk ifjúságunktól? Ha együttműködünk, mindenképpen azt, hogy csatasorba állnak, együttműködik a nemzedékek sora a szocializmus sikeres felépítésében, tartalmas akciókkal, eszmei szilárdsággal készül a jövőre, képességeit kibontakoztatja. Ha mindezt számításba vesszük és bovitiük, elgondolkozunk ezen, akkor mindannyiunk jelszava lehet rövid időn belül Váczi Mihály soraival jelezve, hogy miránk hasonlíts kommunizmus.