MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1970

21. ő. e. 1970. június 4. Együttes ülés a Somogy Megyei Tanáccsal (2-152. o.) - 1. A megyei pártbizottság feladatterve ifjúságpolitikai kérdésekben a központi bizottság 1970. február 18-19-i határozata alapján. Javaslat: 4-28 - Szóbeli kiegészítés: 29-34

3 A párt állásfoglalása segit az egységesebb szemlélet kialakításában, amely az ifjúság jelenlegi eszmei, politikai, erkölcsi magatartásának megítélésétől az eredményesebb nevelés feltételeinek megteremtéséig magában foglalja a legfontosabb kérdéseket. Következetesen végigviszi azt a gondolatot, hogy az ifjúság nevelése össztársadalmi ügy, és -ebben konkrét követelményeket támaszt a szocializmus minden állami, gazdasági, kulturális és társadalmi intézményei szemben. Az állásfoglalás megerősíti a párt ifjúságpolitikájának eddigi alapvető irányát. A birálat elsősorban a gyakorlatnak szól; a helyes elvi vonal végrehajtásában jelentkező következetlenségeknek, fogyatékosságoknak. Néhány kérdésben egységesebb szemléletre van szükség, más kérdésben az arányok és a munka sorrendjének kialakításában - illetve elhagyásában - kell előbbre lépni. A mai követelményekből fakadó kezdeményezőbb, minden tekintetben színvonalasabb, hatékonyabb munkára van szükség, A teljesség kedvéért megemlítem, hogy a párt Központi Bizottságának ülésén hozott határozat értelmében már különböző szervek igyekeztek előbbre lépni. így ismeretes, hogy pl. a Minisztertanács az 1965-ben létrehozott Oktatási Tanácsot "Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanáccsá" alakította át, amely ifjúságpolitikai ügyekben a kormány tanácsadó, koordináló, kezdeményező és ellenőrző testületeként működik. Az Igazságügyminisztériumnak pedig az ifjúságról szóló törvény megalkotásáról kell javaslatot készíteni. Es nem utolsósorban a negyedik ötéves tervben jelentős összegeket kell előirányozni az ifjúságpolitikai kérdések megvalósítására. így van ez rendjén, mivel az ifjúságnak a társadalomban elfoglalt helye és szerepe mindig - napjainkban különösen - nagy figyelmet kap, Minden társadalom számára az ifjúság jelenti a tartaléksereget, amelyből az utánpótlás nevelődik. A hatalom szempontjából tehát fontos, esetenként döntő, hogy kivel és merre tart az ifjúság. Ennek bizonyítása nem kíván különösebb indoklást, mégis had idézzem Leninnek azt a megállapítását, hogy "Mi a jövő pártja vagyunk, a jövő pedig az ifjúságé. Mi az ujitók pártja vagyunk, az újítókat pedig mindig szivesebben követi az ifjúság." Majd 1920-ban Clara Zetkinnel folytatott beszélgetése során Lenin ezt mondta: "Ifjúságunk jövője erősen foglalkoztat, hiszen ifjúságunk - része a forradalomnak," Kedves elvtársak! A mi ifjúságunk már más világban, más társadalmi rendszerben született és a szocializmus eszméivel való találkozása is más társadalmi viszonyok között megy végbe. A szocializmus eszméivel olyan időszakban találkozik, amikor a szocializmus már nemcsak mint eszme, harci cél, ideál jelentkezik, hanem mint megvalósult gyakorlat is. Éppen az elméleti és gyakorlati élet tapasztalatait figyelembe véve az ifjúság természetéből, sajátosságaiból, a nemzedékváltás problémáiból, esetenként meg nem értések, súrlódások, konfliktusok keletkeznek. Pontosabban arról van szó, hogy az ifjúság keresi helyét, szerepét a társadalomban, kutatja, feszíti a neki való, őt megillető teret a kibontakozási, fejlődési lehetőségeket, keresi önmagát, sietteti önállóságát. Baj ez? Egyáltalán nem. Lenin arra tanított, hogy minden kor ifjúsága más utón jut el a haladó eszmékhez, a szocializmushoz: más körülmények között él és fejlődik, mint apáink.