MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1970

21. ő. e. 1970. június 4. Együttes ülés a Somogy Megyei Tanáccsal (2-152. o.) - 1. A megyei pártbizottság feladatterve ifjúságpolitikai kérdésekben a központi bizottság 1970. február 18-19-i határozata alapján. Javaslat: 4-28

4 A MÜM rendelkezéseinek hatására mind több üzemben tettek intézkedéseket a kezdő szakmunkások fizetésének rendezésére. A gazdaságirányítás uj rendszere lehetővé tette az önállóbb bérpolitikát. Az egyes üzemek közötti bérezési lehetőségek hatásara megnőtt a munkahelyet változtatók száma. Közöttük magas a fiatalok aránya. Megemlítjük, hogy a muinkásif juságnak közel 4o %-a munkáslány és fiatalasszony. Gtondjaik újszerűen és sajátosan jelentkeznek - többségüknek nincs szakmája, anyasággal járó gondok, szakmai továbbképzés - mely problémát jelent az egyénnek és a vállalat vezetőségének is. Felvetjük, hogy a vezetésben való részvételük alacsony. A parasztifjúság helyzetében jelentős változást eredményezett a riTu társadalmi fejlődése. Megváltozott rétegződése, gondolkodásmódja és magatartása, a szocialista mezőgazdasághoz való viszonya. A falun élő közel 40.000 főből csupán 10.000 dolgozik a mezőgazdaságban. A tsz-ben 6.000 fő, a többi állami gazdaságokban végzi- munkáját. A termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban dolgozó fiatalok tobbssge becsületesen látja el feladatát, egyre többen tekintik életpályájuknak a mezőgazdasági munkát, Eészt vesznek a különböző politikai akciókban és az ehhez kapcsolódó munkaversenyekben /MQSSF 50. évfordulója, IX. VIT, tanácsköztársasági,' felszabadulási, pártkongresszusi munkaversenyek/. A párt és kormány korábbi helyes agrárpolitikai intézkedései, a termelőszövetkezetek megerősödése következtében növekszik a fiatal tsz-tagok száma, Pl. 196ö-69-ben újonnan felvett tsz-tagok száma 8.021 fő, ebből JO éven aluli 2723 fő. Mig korábban nagyobb részt a szakképzetlen fiatalok mentek vissza a faluba, addig most a szakmunkások visszaáramlása is megindult. A falun élő fiatalok helyzetének megítélésénél figyelembe kell vennünk, hogy a termelőszövetkezetek egy részében a teljes és folyamatos foglalkoztatás,a kisegitő és melléküzemági tevékenységre való törekvés ellenére sem biztositott. A fiatalok munkavállalása az egyes mezőgazdasági üzemekben, a.különböző mezőgazdasági ágazatok között differenciált. Legtöbben a gépesítésben és a növénytermesztésben /kertészet, gyümölcstermesztés/ helyezkednek el, minimális az állattenyésztésben dolgozók száma. Az emiitetteket befolyásolja a bérezés, a munkakörülmények és a korábban kialakult előítélet egyes munkahelyekkel szemben. Különbség van a mezőgazdasági munkahelyeken a szakmai képzés, továbbképzés lehetőségeiben és segitésében, az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek között. Az előbbieknél tervszerűbb és magasabb színvonalú ez a tevékenység. A megye mezőgazdasági üzemeinek szakmunkás igénye évről-évre nőtt. A pályaválasztási tanácsadás fokozásával, az iskolai hálózat kiépítésével a szülők szemléletének változásával az évenkénti keretszámot /pl.