MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1970

20. ő. e. 1970. január 27. (2-75. o.) - 1. Somogy megye 1969. évi gazdasági helyzete és javaslat az 1970. évi feladatokra a központi bizottság 1969. november 27-i határozata alapján. Előterjesztés: 4-22

A mezőgazdasági és erdőgazdasági üzemek az 1969.évben elért eredményeikkel jelentős mertékben hozzájárultak a III. ötéves terv megyei célkitűzéseinek realizálásahoz. Általánosságban megállapithat^uk, hogy minden szektorban növekedett a termelési érték, a vállalati nyereség, a dolgozók bérszinvo- nála. Elfogadható szinten biztositani tudták az alapvető élelmiszerekből a megye lakosságának zavartalan ellátását - a hús kivételével -, és számottevő áruval járultak hozzá a központi alapok feltöltéséhez, A megye termelőszövetkezeteinek gazdálkodására az volt a jellemző, hogy igyekeztek termelésszerkezetüket a helyi adottságokhoz, a közgazdasági környezethez igazitani. Kedvező eredményeket értek el a kenyérgabona, ősziárpa, takarmánybúza, kukorica, cukorrépa, évelő pillangós takarmányok termésátlagainak növelésében, Izek már meghaladták az 1970-re előirányzottakat. A jó termésátlagok elérésének egyik alapja a talajerőgazdálkodásban és a talajmüvelésben elért fejlődós volt. A közös művelésű szántóterületnek 1969-ben mintegy 17 százaléka részesült 150-170 q/kh szervestrágyázásban. A mütrágyafelhasználásban szintén lényeges fejlődés mutatkozik: 1969-ben 300 kg/kh. A termelés-szinvonal fejlődósét nem követt -az igényeknek megfelelően-, a betakaritási munkákhoz szükséges gépkapacitás növekedése. Innen származik - tárgyi oldalról - a növénytermesztésben jelentkező problémák nagyrésze: a betakaritási veszteség, a késedelem az időszerű munlcáknál, a költségtöbbletek. Ugyanakkor azonban feltétlenül szólni kell arról, hogy az 1969-évi helyzet, a kenyérgabona betakarításának késése, a szeptember végén befejezett silózás, a 9000 kh.töretlenül maradt kukorica, valamint az elmaradt 40 százalék őszi mélyszántás semmi képben sem magyarázható csak a gépesités hiányával. Ezt a lemaradások egyetlen okaként elfogadni nem lehet. Kétségtelen, hogy jogos igény a betakaritási munkák fokozottabb ütemű gépesítése, de az is bizonyos, hogy a lemaradás lényeges oka az a kényelmesség, ami sokfelé kialakult n kedvező időjárás hatására. Ennek következtében hiányzott az elvégzendő munka ós a rendelkezésre álló idő kellő összehangolása,.a meg felelő munkaerőmozgósitás és a mu.ukaszervezés, valamint a megtermelt áruk elhelyezéséről időben történő gondoskodás. A mezőgazdaság értéknövekedésében a növénytermesztés volt 0 meghatározó. Megyénkben igen fontos ágazat az állattenyésztés, amely 1968-hoz viszonyítva számottevően nem fejlődött. Ezt a kedvezőtlen helyzetet több tényező okozta. Az 1968 69 évi száj- és körömfájás, valamint az 1968 évi aszály kö vetkeztében sok helyen romlottak a szaporulati és takarmányértékc-sülési mutatók. Ezekkel összefüggésben, valamint a kedvezőtlen árviszonyok ós a férőhelyek nagy részének korszerűtlensége miatt, csökkent az állatállomány is.