MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1969
18. ő. e. 1969. január 3. (2-101. o.) - 3. Az értelmiség szerepe és tevékenysége a megye politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életében. Jelentés: 41-62
Jf«^ - 15 getelten megtalálhatók a polgári dekadencia nyomai is. A kispolgári rétegekre hatással van az egzisztencializmus, Ezért emel* ni kell az értelmiség körében az ideológiai munkát. A tapasztalatok azt mutatják:, hogy az utóbbi években tovább növekedett az értelmiség körében folyó eszmei-politikai munka hatékonysága, jönnek nyomán tovább erősödött erkölcsi- politikai arculatuk. Mindez nea feledtetheti, hogy vannak gondjaink. Atnarxista műveltség megszerzése, fokozása, állandó gyarapítása az értelmiségi pályák mindegyikén szükséges, nemcsaK az úgynevezett ideológiai pályákon /pedagógusi ? művészeti/, mert mindegyiknek van emberformáló embernevelő funkciója. A mérnök, a közgazdász, az orvos, a mezőgazdász, a jogász végső soron emberekkel, embersorsokkal foglalkozik. Ebből következik, hogy nagyobb gondot kell forditani a megfelelő marxista ismeretek megszerzésére, mert csak igy képes a gondjaira bizott emberek pozitiv formálására.A pártoktatás tömegoktatási formáin nem megfelelő számban vesznek részt az ügyészek, a birok, az egyéb jogászok, a műszakiak, az egészségügyiek és az agrárszakemberek. A tsz-jogászok részére nincs is szervezett politi kai okkut ás. a megyében pedig mindössze 14 ügyvéd vesz részf^W^TJO^i^íkaicíktatásban, A műszaki és a közgazdasági értelmiség közül többen a középfokú politikai képzést tartják szükségesnek és leginkább megvalósíthatónak. Szerintük a magasabb politikai képzés a családi elfoglaltság miatt nehezen megoldható. Ennek ellenére mégis kevesen tanulnak a tömegoktatási formákon is. A politikai képzés eredményessége, hiányossága - beleértve a szakmai egyetemeken, főiskolákon szerzett marxista ismereteket is - tükröződik egyrészt a már felsorolt politikai állásfoglalásokban, de elsősorban a munkában. Az értelmiség által megszerzett marxista ismeretek pozitiv hatása ? hatékonysága mind jobban felismerhető és kimutatható a politikai Ítéletekben, a magatartásban, a társadalmi tevékenységben és a jövő elképzeléseinek megfogalmazásában. Bár növekedett az értelmiség körében végzett eszmei-^politikai munka hatékonysága, mégis azt állapithatjuk meg, hogy a marxista ismeretek befogadásának szintje, az életben való felhasználásának, alkalmazásának mértéke, milyensége nem áll arányban a képzés mennyiségi és időbeni ráforditásával. Szórványosan ugyan, de előfordul a marxista ideológia Helytelen értelmezése. Kirivó példája ennek az egyik katolikus pap ellen emelt vád enyhitő körülményei közt emiitett azon érvelés, mely szerint a szóban lévő pap hiveinek közmegelégedésére végezte lelkipásztori hivatását. Egyesek egyenlőségjelet tesznek a szocializmus építésének fő kérdéseivel egyetértők és a marxista-leninista világnézetet valók közé /félreértve Kádár elvtárs megállapításait: "aki nincs ellenünk, az velünk van."/. összekeverik néha a politikát az ideológiával más esetekben is. Ezért hangzanak el még mindig ilyen agályoks "hogyan lehetséges békés egymásmellett élés, amikor két kibékíthetetlen ideológia áll szemben egymással?" "Hogyan akarjuk legyőzni a vallásos ideológiát, ha az állam anyagilag is támogatja az egyházakat?" Az utóbbi kérdéssel kapcsolatban ellentétes előjelű következtetések is napvilágot látnak: "Ha az állam megegyezett az egyházakkal, akkor miért tiltja a vallást, miért nem vezeti be a kötelező vallásoktatást?"
