MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1969

18. ő. e. 1969. január 3. (2-101. o.) - 3. Az értelmiség szerepe és tevékenysége a megye politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életében. Jelentés: 41-62

- 10 Az •grérértelviisés közreműködés év cl jelentős eredményeket értünk el a termelőszövetkezeti gazdálkodás erősítésében, a technikai feltetelek biztosításában, aza alapvető fejlett termelési eljárások alkalmazásában, az anyagi érdekeltség elvének helyesebb kialakításában. Egyre növekvő szerepet töltenek be a falu kulturális életében is, bár egy reszük hajlamos a szakmai elzárkózottságra s csak a szakma, val törődik. Nem mondható egészségesnek az a tünet, mely szerint egyes mezőgazdasági szakemberek szakmai végzettságükre és nagyüzemi tapasztalataikra hivatkozva fölébe akarják helyezni magukat a termelőszövetkezeti választott szerveknek. Aktivitásuk a társadalmi életben nem mindenütt kielégítő. Sok az olyan község, ahol elfoglaltságukra hivatkozva nem vesznek részt képzettségüknek és beosztásuknak megfelelő mértékben a társadalmi szervezetek és a tömegmozgalmak életében^ de a népművelő munkában sem. Kategóriájukban feltűnően kevés a nők száma. Növelni kell körükben a továbbképzést és a pártépitést, A kezdő agrárértelmiság egy részének szociális ellátottsága nem megfelelő. Velük szemben esetenként jogtalanul nagyfokú a türelmetlenség. Elvárják tőlük, hogy már a gyakorlati időben is azonnal produkáljanak. A munkaterülettel való ismerkedés miatt az első időben kulturálódásra, szórakozásra kevés időt tudnak fordítani. Megnövekedett szerepüket nem kiséri megfelelő, figyelmes gondoskodás. Pedagógusok ás népművelők Az oktató-nevelő munka ellátása mellett közülük fejtenek ki legtöbben megfelelő tevékenységet a társadalmi élet más területein is. Őket találjuk meg a legtöbb társadalmi szervezetben, ők végzik a népművelési munka zömét is. Növekvő azok száma, akik ezt feladatuknak is tekintik. Ez elsősorban a falun dolgozd pedagógusokra jellemző,, a városiakra és a járásszákhelyekre kevésbé. Tapasztalataink szerint egyes tantestületek tagjainak kulturális, és általános társadalmi munkavállalása nem arányos. A félrehúzódok közömbösságükkel, más részük anyagiasságukkal visszahúzó erőt képviselnek és negatív hatást gyakorolnak a tenniakarókra is. A pedagógus párttagok arányszáma jónak mondható. Ennek ellenére egy-egy nagyobb községben is előfordul, hogy egyetlen párttag pedagógus sincs. Az ilyen helyeken tervszerűbben kell foglalkozni a pártiba való felvétellel a pedagógusok és a népművelők körében. Javítani kell e munkát az óvónők ás a felsőfokú intézmények nevelői között is. I

A pedagógusnők arányszámának állandó növekedése és annak fokozódása gondot okoz mind az iskolai nevelőmunka, mind a munkaerőgazdálkodás szempontjából. Jellemző az is, hogy a pedagógus családanyák közül mind többen maradnak távol a közélettől. Indokolt annak az elemzése, hogyan lehetne növelni a férfiak arányát a pedagógus képző intézetekben. Az orvosok és gyógyszerészek Számarányuk egyre nő. Ők képezik az egészségügyi értelmiség döntő többságét. Kapcsolatuk a lakosság legszélesebb rétegeivel igen szoros. Helyük, szerepük jelentős, azonban ez társadalmi, politikai