MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1969

18. ő. e. 1969. január 3. (2-101. o.) - 3. Az értelmiség szerepe és tevékenysége a megye politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életében. Jelentés: 41-62

- 8 eóhefc és megyénk sajátos arculatához. 3z kifejezésre jut a következőkben: - A szocialista iparositás következtében a műszaki értelmiség számszerüségét és részarányát tekintve növekvő üteaben fejlődik, különösen meggyorsult ez" a fejlődés a Politikai Bizottság 1965. január 12-i határozata óta megindult jelentős iparfejlesztés következtében; - A mezőgazdaság szocialista átszervezése a mezőgazdasági termelés struktúrájának belterjes irányú fejlődése következtében növekedett az igény az agrárszakemberek iránt és nő a velük szeriben támasztott követelmény is; - A pedagógusok és népművelők munkájának tartalma egyre inkább szocialista jellegű, az oktatási reformtörvény alapelvei mind szélesebb körben érvényesülnek, iskolarendszerünk egyre korszerűbb irányban fejlődik; - Jelentős az előrehaladás a szocialista egészségügyi rendszer létrehozásában s enntk következtében több vonatkozásban számottevően megváltozott az orvosok és gyógyszerészek társadalmi helyzete; - A szocialista jogrend kialakulásának folyamata meghatározó szerepet játszik a jogászok tevékenységének alakulásában, A jogi gyakorlat egyre rugalmasabban igazodik a társadalai viszonyok fejlődéséhez; Az intenziv jellegű gazdálkodás előtérbe kerülése és a gazdasági mechanizmus reformja meggyorsította a közgazdász értelmiség számszerű fejlődését, hozzájárult szerepének jelentős növekedéséhez a termelés és az irányitás minden területen. Az értelmiségi rétegek aránya megyénkben az agrár és a műszaki értelmiség, a közgazdászok kivételével megfelelő. Gondjaink és nehézségeink vannak á különböző értelmiségi rétegek belső struktúrájában, a szokositottságban is. A "divatos szakmák" iránti érdeklődés meghaladja a társadalmi szükségleteket és a rendelkezésre álló lehetőségeket, jánnek egyebek között az az oka, hogy a közvélemény szemében nem azonos az értéke a különböző értelmiségi munkáknak, valamint a jövedelemszerzés lehetőségei is jelentősen különböznek. Az okok közé tartozik továbbá, hogy a pályaválasztási tanácsadás jelentős fejlődés ellenére sem érte el a kivánt szinvonalat. A falu és a város, az wgy^teai és az egyetem nélküli kisebb város, a nagyobb ós a kisebb községek közötti különbségek is erősen befolyásolják az elhelyezkedési lehetőségeket. M

ég mindig számottevő különbségek vannak a falun és városban élő értelmiségi rétegek között, részben az életkörülmények vonatkozásában, de leginkább a kulturális lehetőségekben és a szabadidő felhasználásának módjában. A meglévő fogyatékosságok ellenére megállapítható, hogy az értelmiség származás szerinti összetétele kedvezően alakul megyénkben. Az értelmiség többsége munkás és paraszt származású, így összetételében