MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1969
19. ő. e. 1969. október 17. (78-151. o.) - 2. A megyei pártbizottság járási és városi pártbizottságokat irányító munkájának és munkamódszereinek tapasztalatai. Szóbeli jelentés: 123-138
m A járási- városi pártbizottságok a lehetőségeik, adottságaik figyelembe vételével dolgozták ki fejlesztési elképzeléseiket, számottevő eredményt értek el a település-fejlesztés kidolgozásában és megvalósításában, a lakosság kommunális ellátásában, A járási székhelyek és a nagyobb községek emlitésre méltó fejlődésnek indultak, természetesen ezt behatárolták a rendelkezésükre álló anyagi eszközök. E fejlesztési tervekben megfelelő helyet foglal el a művelődésügy és egészségügy is. A fejlesztési tervek kidolgozása, a végrehajtás szükségessé teszi, hogy a járási- városi pártbizottságok közvetlen munkakapcsolatot teremtsenek a különböző főhatóságokkal, trösztökkel és vállalatokkal. A megyei pártbizottság segitette és segiti ennek a kapcsolatnak a létrejöttét és koordinálását. Az együttműködésre kötelezett szervek fejlesztési elképzeléseikkel, gazdaságpolitikai célkitűzéseikkel ritkán keresik fel az alsóbb szintű pártbizottságokat és ha keresik is, valami baj van a gyáregységekben, s ehhez kérik a pártbizottságok segítségét. A koordinációra és az érdemi tárgyalásra való igény sok esetben ezért egyoldalú. Az országos főhatóságok mintha lebecsülnék a járási- és városi pártszerveket, nem mindig hajlandók fejlesztési kérdésekben a tárgyalásra. Az esetek többségében a pártszervek ösztönzésére jönnek létre a kapcsolatok. Sok nehézséget okoz, hogy az állami, gazdasági vezetők nem minden esetben értelmezik helyesen a párthatározatokat. Indokolatlanul sok időt vesz igénybe, hogy a döntéseknek érvényt tudjanak szerezni. Ilyen es hasonló körülmények játszanak közre abban, hogy a pártbizottságok egyes fejlesztési feladatokat csak sok utánjárással tudnak megoldani. A járási pártbizottságok a helyi vezetőkkel, szakemberekkel egyetértésben kidolgozták a nagyközségi rendszer kialakitását, ezzel együtt a kis termelőszövetkezetek egyesítésének tervét, figyelembe véve az intézkedések társadalmi és gazdaságpolitikai kihatásait. Ez irányban ebben az évben is hatékony és gondos munka folyt. Amig 1969. január 1-ével még 192 önálló tanáccsal rendelkező község és 191 termelőszövetkezet volt, jelenleg 144 önálló tanáccsal rendelkező község van, és az év végére 145 termelőszövetkezet lesz. A kialakult új szervek egymás közti kapcsolatait, munkamódszerét és a pártszervezetek ehhez legjobban igazodó szervezeti felépitését a megyei- járási párt- és egyéb szerveknek a jövőben nagy gonddal, figyelemmel kell kisérni. A szerzett tapasztalatok alapján segiteni kell munkájuk tökéletesítését. A járási- városi pártbizottságok gazdaságpolitikai, szervező munkája, az új irányitási rendszer bevezetése óta javult, igényesebb munka folyik. Saját területük elemzésében azonban meg kevés tapasztalat áll rendelkezésükre ahhoz, hogy általánosan tudnának véleményt alkotni az új irányitási rendszer hatásairól.