MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1969

19. ő. e. 1969. október 17. (78-151. o.) - 2. A megyei pártbizottság járási és városi pártbizottságokat irányító munkájának és munkamódszereinek tapasztalatai. Szóbeli jelentés: 123-138

m A járási- városi pártbizottságok a lehetőségeik, adottságaik figyelembe vételével dolgozták ki fejlesztési elképzeléseiket, számottevő eredményt értek el a település-fejlesztés kidolgo­zásában és megvalósításában, a lakosság kommunális ellátásában, A járási székhelyek és a nagyobb községek emlitésre méltó fej­lődésnek indultak, természetesen ezt behatárolták a rendelke­zésükre álló anyagi eszközök. E fejlesztési tervekben megfele­lő helyet foglal el a művelődésügy és egészségügy is. A fejlesztési tervek kidolgozása, a végrehajtás szükségessé teszi, hogy a járási- városi pártbizottságok közvetlen munka­kapcsolatot teremtsenek a különböző főhatóságokkal, trösztök­kel és vállalatokkal. A megyei pártbizottság segitette és se­giti ennek a kapcsolatnak a létrejöttét és koordinálását. Az együttműködésre kötelezett szervek fejlesztési elképzelé­seikkel, gazdaságpolitikai célkitűzéseikkel ritkán keresik fel az alsóbb szintű pártbizottságokat és ha keresik is, valami baj van a gyáregységekben, s ehhez kérik a pártbizottságok segít­ségét. A koordinációra és az érdemi tárgyalásra való igény sok esetben ezért egyoldalú. Az országos főhatóságok mintha lebecsülnék a járási- és városi pártszerveket, nem mindig hajlandók fejlesz­tési kérdésekben a tárgyalásra. Az esetek többségében a párt­szervek ösztönzésére jönnek létre a kapcsolatok. Sok nehézséget okoz, hogy az állami, gazdasági vezetők nem minden esetben ér­telmezik helyesen a párthatározatokat. Indokolatlanul sok időt vesz igénybe, hogy a döntéseknek érvényt tudjanak szerezni. Ilyen es hasonló körülmények játszanak közre abban, hogy a párt­bizottságok egyes fejlesztési feladatokat csak sok utánjárással tudnak megoldani. A járási pártbizottságok a helyi vezetőkkel, szakemberekkel egyetértésben kidolgozták a nagyközségi rendszer kialakitását, ezzel együtt a kis termelőszövetkezetek egyesítésének tervét, figyelembe véve az intézkedések társadalmi és gazdaságpolitikai kihatásait. Ez irányban ebben az évben is hatékony és gondos munka folyt. Amig 1969. január 1-ével még 192 önálló tanáccsal rendelkező község és 191 termelőszövetkezet volt, jelenleg 144 önálló tanáccsal rendelkező község van, és az év végére 145 termelőszövetkezet lesz. A kialakult új szervek egymás közti kapcsolatait, munkamódsze­rét és a pártszervezetek ehhez legjobban igazodó szervezeti felépitését a megyei- járási párt- és egyéb szerveknek a jövő­ben nagy gonddal, figyelemmel kell kisérni. A szerzett tapasz­talatok alapján segiteni kell munkájuk tökéletesítését. A járási- városi pártbizottságok gazdaságpolitikai, szervező munkája, az új irányitási rendszer bevezetése óta javult, igé­nyesebb munka folyik. Saját területük elemzésében azonban meg kevés tapasztalat áll rendelkezésükre ahhoz, hogy általánosan tudnának véleményt alkotni az új irányitási rendszer hatásairól.

Next

/
Thumbnails
Contents