MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1969
19. ő. e. 1969. október 17. (78-151. o.) - 1. A megyében dolgozó ipari munkások élet- és munkakörülményei, szociális és kulturális helyzetének további javítása a megyei pártbizottság 1967. október 6-i határozata alapján. Jelentés: 79-104
- 11 « segítése céljából rendszeressé vált a felnőtt szakmunkásképző tanfolyamok szervezése 0 A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a vállalatok, intézmények- egyre inkább betartják a párt káderpolitikai irányelveit. A felügyeleti szervek is nagyobb figyelmet fordítanak e területre, jobban figyelemmel kisérik a vállalatok vezetőinek munkáját és szükség esetén megfelelő intézkedéseket foganatosítanak velük szemben-. így került sor. a párt és szakszervezeti szervek javaslatára a Nyomdaipari V., a Balatoni Hajózási V» gazdasági vezetőinek leváltásárai továbbá a Moziüzemi V,, és az Ásvány- és Szikvizipari V-. vezetőinek felelősségrevonására* Az elért eredmények mellett még mindig tapasztalható, hogy a párt káderpolitikájának elvei nem érvényesülnek mindenütt következetesen a káderek kiválasztásánál és beállításánál. A munkások egyetértenek a párt ezirányu elveivel, azonban kifogásolják, hogy még mindig előfordul a szubjektív megítélés és az elvtelen baráti kapcsolat, 2»/ A munkások részvétele a politikai, társadalmi életben nem fokozódott, sőt az utóbbi időben csökkent a számuk a tanácsokban, a ,Hazafias Népfrontban és más tömegszervezetekben. Az üzemeken belül azonban nőtt a munkások aránya a szakszervezeti tanácsokban és egyéb társadalmi szervezetek- v ben, A megkérdezett munkások felvetették, hogy az őket közvetlenül érintő kérdésekbe - mint pl, a város és községfejlesztési tervek kidolgozása, végrehajtása, lakáselosztás stb, - nagyobb arányban szeretnének bekapcsolódni. tapasztalataink szerint a gazdasági vezetők rendszeresebben vesznek részt a'mun!fc*jBgyüléseken, a pártnapokon, termelési tanácskozásokon, A nogyobb vállalatok, üzemek dolgozói azonban hiányolják, hogy a vezetők keveset látogatják a munkahelyeket, igy a termelés folyamatában a dolgozókkal ritkán találkoznak, nincs közvetlen tapasztalatuk a munkakörülményeikről. Ehhez hozzá járul az is, hogy a vezetők egy része nagyon sok társadalmi funkciót lát el, mely akadályozza őket abban, hogy üzemük életében rendszeresebben résztvegyenek. A dolgozók egyetértenek a határozott és következetes vezetőkkel, akik megkövetelik a rendet és fegyelmet. Ugyanakkor elitélik az olyan vezetőket, akik eltűrik a fegyelmezetlenséget, a lazaságot, a fusizást. Figyelemreméltó a dolgozóknak az a megállapítása, hogy a termelés gazdaságosságának előtérbe helyezésével háttérbe szorul a termelés emberi oldala. .A Ruhagyárnál, a Húskombinátnál, valamint a Kefe- és Műanyagipari V-nál a főművezetők, illetve'középvezetők egy részével nincsenek megelégedve a-dJlgozók. Különösen kifogásolják a Kefe- és Műanyagipari 7 8 és a Húskombinát főművezetőjének, illetve csoportvezetőjének viselkedését, hangnemét. Ez utóbbiról azt mondják, hogy önérzetüket sértően bánik a dolgozókkal. Néhol a jogszabályokban biztosított jogokat is ugy kell kiharcolni, pl. Tabi Campingcikk Vállalatnál.
