MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1969

19. ő. e. 1969. július 4. (2-70. o.) - 1. A központi bizottság 1968. június 26-27-i ülése. Szóbeli tájékoztató: 4-45

p Befejezésül szeretném felhivni pártbizottságaink, pártszerveink figyelmét arra, hogy a moszkvai tanácskozás dokumentumait, Központi Bizottságunk állásfoglalásait mindenütt érdemben a júliusi, illetve augusztusi taggyűlésen tárgyalják meg úgy, hogy saját munkánkra visszatekintve határozzák meg helyi feladataikat. Javaslom, hogy a pártbizottság fejezze ki egyetértését és köszönetét a magyar pártkülciöttségnek a csúcstalálkozón végzett eredményes munkájáért. A pártbizottság Németh Ferenc elvtárs tájékoztatóját egyhangúlag tudomásul vette. Kocsis László elvtárs

: A Központi Bizottság 1969. június 27-i ülésén megvitatta és elfogadta a Politikai Bizottság előterjesztését a Központi Bizottság tudománypolitikai irányelveiről. A nyilvánosságra hozott közleményből is kitűnik, milyen szellemben és milyen igénnyel foglalkozott pártunk vezető szerve a tudomány helyzetével és feladataival, önállóan először szerepelt a téma a Központi Bizottság napirendjén. Pártunk politikájából fakad, hozzátartozik a KB munkamódszeréhez, hogy nagy, átfogó kérdéseket megvizsgál, megvitat s azokban állást foglal. 1967. őszén adott megbízást a Központi Bizottság a téma megvizsgálására, líyolc bizottság tevékenykedett, 2oo fo vett részt a bizottságok munkájában. A téma megvizsgálását szükségessé tette többek között a tudományok megváltozott szerepe. A Központi Bizottság megállapította, hogy a tudomány gyors fejlődése, társadalmi szerepének növekedése korunk egyik jellemző vonása. A kibontakozó tudományos-technikai forradalom hatására elmélyülnek ismereteink a természetről, a társadalomról, átalakul a termelőerők szerkezete és szinvonala. A tudomány sokféle módon hat a társadalom életére, gyökeres átalakulások mennek végb< a termelésben, az egész társadalomban, s mindezek nyomán megváltoznak az emberek élet- és munkakörülményei. A tudomány szerepének növekedése világjelenség, de nem független az adott társadalom viszonyaitól, A tudományos és technikai forradalom által felvetett kérdések is elválaszthatatlanok attól. A tőkés rendszer, a fejlett gazdag tőkés országok eltúlozzák a tuáomány szerepét. Azt állitják, hogy az a legfontosabb termelőerő. Annak fejlesztése révén elkerülhető a gazdasági válság, elkerülhetők a társadalmi forradalmak. Az élet, a gyakorlat megcáfolja állításaikat. A szocialista rendszer is mind nagyobb szerepet tulajdonit a tudománynak. Célja a tudományos és technikai forradalom kibontakoztatása, mégpedig a rendszer lényegéből fakadóan a társadalmi haladás meggyorsítása érdekében.