MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1969

19. ő. e. 1969. július 4. (2-70. o.) - 1. A központi bizottság 1968. június 26-27-i ülése. Szóbeli tájékoztató: 4-45

21 lálkozója a közelmúlt évtizedekben. A fő okmányok tervezetei hónapokkal előbb valamennyi testvérpárt Rendelkezésére álltak, s a központi bizottságok megvitathatták. Rendkivüli jelentőségre tett szert a módszerek demokratikussága. Az előkészület egész időszakában biztositva volt a pártok egyenjogúsága. Ez ténylegesen érvényesült is. Minden párt tisztelettel meghallgatta az összes többit. Volt kis, illegalitásban dolgozó párt, amely másfél órán keresztül fejtegette véleményét a világ dolgairól, s mindenki érdeklődéssel hallgatta. Ugyanez érvényesült a javaslatok elbirálásánál. Nem azt nézték, hogy ki tette, esnem ettől függően fogadták el vagy utasotitották el, hanem érdemileg vizsgálták. Sokszor kis pá?tok jó javaslata bekerült és nagy pártok nem jó, nem vitaképes javaslata nem került be a szövegekbe. A másik nagyon fontos tényező, amit ki kell emelni: nem a kirekesztés és nem a szakitás, hanem a tömörités, az egyesités volt a cél. Állhatatosan, következetesen az eló'készités minden fázisában 87 kommunista és munkáspárthoz fordultunk. A felhívást kiadó 18 párt, a Konzultativ Találkozó résztvevői és az Előkészítő Bizottság az összes okmányokat mindig, mindenkinek megküldte vagy legalábbis megkísérelte megküldeni a kinai és az albán pártnak is. Ez az ügy javára vált. Ez az eljárási mód annak ellenére helyes volt, hogy a kinaiak minden alkalommal minősíthetetlen durvasággal utasították el közeledési kísérleteinket. Egyébként az értekezlet most is úgy határozott, hogy az összes okmányt változatlanul megküldjük mind a 87 pártnak - beleértve a kinai és az albán pártot is - azzal az óhajjal és felszólítással: ha nem is vettek részt a tanácskozáson, csatlakozzanak utólag a közös harchoz. A pártok önállósága teljes mértékben érvényesült. Egyetlenegy kísérlet volt ennek korlátozására - s éppen román részről. Sajátságos ellentmondás van a románoknak abban a pozíciójában, hogy általános proklamációikban mindig az elsők között hangoztatják a pártok önállóságát, de egyedül éppen ők kisérelték meg, hogy az összes testvérpárt önállóságát és jogait korlátozzák. Nevezetesen azzal, hogy előírják, miről beszélhetnek és miről nem. Ezt minden párt egyhangúlag visszautasította, függetlenül attól, hogy más tekintetben miben ért egyet és miben nem a román párttal. Ezt az igen fontos alapelvet