MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1969

18. ő. e. 1969. április 29. (102-154. o.) - 1. A politikai bizottság 1965.január. 12-i határozatának végrehajtása a kulturális élet, az egészségügy és a szociálpolitika területén. Jelentés: 104-137

6 H is Javaslom vizsgálat tárgyává tenni az ismeretterjesztő előadásokat. Pontos, hogy minőségileg jobbak legyenek. Inkább számszerűleg kevesebbet, de minőségileg jobbat adjunk. Sok témát meg lehetne filmesíteni, ezzel hatékonyabbá és élvezhetőbbé tennénk az ismeretterjesztést. K e 1 1 n e r Béla elvtárs: /megyei könyvtár igazgatója/ x

isztelt pártbizottság, kedves elvtársak! A tudományos és műszaki fejlődés szinte alig követhető üteme mellett a tanulás egész életünket betöltő folyamattá vált. A tudomány ujabb és ujabb inditékokkal táplálja a technikát, cserébe a technika mind tökéletesebb eszközöket ad a tudománynak, s igy egymást felgyorsitva száguldanak. Egyre világosabbá válik, hogy a szakmai műveltség mellett az általános műveltség is termelőerőként hat. Ha nem tagdjuk a tudomány és technika előbb emlitett széditő ütemét és a termelésben is érvényesülő hatását, akkor azt a merev elválasztást, mely életünk alkotó tevékenységének egészét termelő és nem termelő ágazatokra bontja és e tagolás alapján determinál, akkor helyesebb lenne a megkülönböztetést inkább termelő és nem közvetlenül termelő ágazatokra módosítani• így talán könyebb lenne szemléletváltozást elérni üzemeink vezetőinél a művelődésügy iránt. Ma már a mi falvainkban is egyre ritkábban utasitják vissza az ismeretnyujtó törekvéseket azzal, hogy "apámnak sem kellett a földművelő munkát tanulnia, nekem sem kell", sőt egyre erősebb az a törekvés falun, hogy a mezőgazdasági munkára szánt fiatalokat közép- és felsőfokú szakiskolákba irányitják. Iparban ma is szegények vagyunk. Ugyanakkor helyzetünk alapos ismeretében állithatom, hogy gondjaink és megoldatlan feladataink egész sora ellenére kulturális életünk gazdag. Helyzetünk teljes ismeretében állitom, hogy a mi megyénk a szükséges további kulturális fejlesztés igénylésekor nem szegénységi bizonyítvánnyal a kezében jelentkezik, nem a völgy mélyéről, hanem a domboldalról kiált és ebben el kell ismernünk, hogy nagy része van megyei pártbizottságunknak és tanácsaink többségének, de főként a megyei tanácsvezetőink megértő áldozatkészségének. Képgazdaságunk egészében felélénkülést hozott az új gazdasági mechanizmus bevezetése, azonképpen igaz az is, hogy a művelődésügy területén, de méginkább a közművelődésben az elmúlt év megtorpanást eredményezett. Az oknyomozás messzire vezetne és hoszszú vitát eredményezne, egy alapvető okot mégis kiemelnék. Ez nedig az a tény, hogy a fenntartási költségek folyamatos emelkedése mellett - vagy éppen amiatt - az állami források csökkennek, sőt további csökkenő tendenciát mutatnak, különösen falun és alig lépnek helyükbe társadalmi erőforrások. És ez a tendencia 1969-ben tovább erősödött. 1968-ban a könyvtárak költségvetésében megyeszerte csökkentek a könyvbeszerzési hitelkeretek, számos községben egyetlen fillért sem biztosítottak könyvbeszerzésre, és ha a járási tanácsok megértése nyomán nem nyiltak volna járási források az elmaradt hitelkeretek helyébe, akkor ezekben a falvakban az elmúlt évben, sőt ez évben sem vásárolhattak volna a könyvtárak egyetlen könyvet sem.