MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1969

18. ő. e. 1969. január 3. (2-101. o.) - 1. A központi bizottság 1968. december 4-i ülése: a nemzetközi helyzet időszerű kérdései. Szóbeli tájékoztató. Hiányzik - 2. Az új gazdaságirányítási rendszer egy éves tapasztalatai, az 1969. évi feladatok a központi bizottság 1968. december 4-i határozata alapján. Beszámoló: 7-28

M'l M 5 *• folyamatosságát fenntartani, a lakosság életszínvonalát a harmadik ötéves terv előirásának megfelelően tovább fejleszteni. A múlt év elején, de évközben is egyes vállalatoknál tapasztalt problémák súlyuknál fogva a megye gazdaságát érzékenyen nem érintették. Ezek nagyrészt az átállás technikai nehézségeiből - elhúzódó leltározások, egyes utasítások késői megjelenése, akadozó anyagellátás - adódtak, s csak kisebb részben fakadtak az uj gazdasági szabályozók hatásából. E hatások is csak ott jelentkeztek erősebben, ahol a vezetés nem tudott rugalmasan alkalmazkodni az uj viszonyokhoz. Somogy megyei ipari termelés 1968-ban - az év első háromnegyedének eredményeiből ítélve mintegy 5-6 %-kal nőtt. Az ipari termelés növekedésének üteme lényegében megegyezik az országos fejlődési ütemmel. A vállalatok, üzemek termelése általában igazodott a kereslethez, a készáru készletek nem nőttek az év folyamán. Több vállalat piacképességének fokozása érdekében bővítette profilját, uj termékek gyártására tért át. A Kefe és Műanyagipari Vállalat uj műszálaival, a Kaposvári Ruhagyár uj műszál alapanyagú termékeivel, nemcsak a hazai fogyasztók elismerését váltotta ki, hanem bővítette külkereskedelmi lehetőségeit is. Az ipari termelés alakulásában, a termékek változó összetételében már kezdenek ralizálódni azok az erőfeszítések, amelyeket az utóbbi években az iparfejlesztés érdekében tettünk. A vállalatok egyrésze - a Kaposvári Villamossági Gyár, a Kaposvári Híradástechnikai Vállalalt, a Nagyatádi Konzervgyár, a Dél-Magyarországi Fűrészek, a Kaposvári Hus és Baromfiipari Vállalat /Kaposvári Húskombinát/ - 15-45 százalékkal növelte a termelését. A vállalatok egyrésze, a termelés ütemét tekintve azonban nem érte el a korábban megjelölt szintet. Átlagosan a tanácsi iparban 3-4 ?6-kal, a minisztériumi iparban 5-6 #-kal nőtt a termelés. A termelésnek e viszonylag kisebb ütemű mövekedésere fel kell figyelni. Hiba volna azonban, ha ebből messzemenő negatív következetéseket vonnánk le. Hisz az uj gazdaságirányítási rendszerben várhatóan a termelés üteme tovább differenciálódik. Az ipari termelés kisebb ütemű alakulásának ma még minden okát aem ismerjük. Vizsgálataink azonban arra engednek következtetni, hogy nem az uj gazdasági mechanizmus szabályozóinak a