MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1967
16. ő. e. 1967. október 6. (193-246. o.) - 1. A Somogy megyében dolgozó ipari munkások élet- és munkakörülményei, szociális és kulturális helyzete. Jelentés: 197-222
Különösen a három műszakos és a kampányjellegű üzemek kerülnek nehéz helyzetbe akkor, amikor biztositani kell a létszámot. Cukorgyári viszonylatban a normál létszám 65o körül mozog, kampánymunkákban kb. 17oo. Ez igen sok nroblémát jelent. Itt tudnám javasolni, hogy a Kaposváron lévó és a Kaposvár környékén lévő üzemek próbálnának egymással kooperálni, a másik kampányjellegű üzemekkel megegyezni. Például úgy, hogy szeptembertől januárig tart a cukorgyárban a szezon és akkor az épitőiparban már kevesebb munkaerőre van szükség. A2 üzemorvosi ellátás az utóbbi években javult. Jó lenne leszögezni, hogy az üzemorvosok fő foglalkozásúak legyenek, mert akkor lenne ideje az orvosnak arra, hogv tanulmányozza az üzem jellegéből, szakmából, a körülményekből származó megbetegedéseket . A másik kérdés ami foglalkoztat, az ifjúság bekapcsolódása a termelő munkába. A mi ifjúságunk a legkülönbözőbb szintű tanulmányi ve senyékben kiváló eredményeket tud produkálni, akkor az én részemről van-e maradiság, amikor felvetem ezt a gondolatot, hogy a mi ifjúságunknak ez az egészségtelen nyugatimádata -pl* zen© - helyes-e? Ezért tartom helytelennek, hogy a televízió és a filmszínházak megengedik azt, hogy ápolatlan, megbotránkoztató magatartású fiatalok megjelenhetnek. Végül egy kérdést szeretnék feltenni Szőke elvtárshoz. Ha jól emlékszem a 2o. oldalon van a jelentésben, hogy a cukorgyár kulturális életét befolyásolja a vezetők hozzáállása. Azt szeretném megkérdezni, hogy konkrétan miről van szó, hogy tudjunk ezeken a dolgokon javítani. A beszámoló mögött alapos, jó munkát látok és elfogadásra javaslom. Harangozó Ede elvtárs : /Központi Bizottság/ Nagyon jó dolog, hogy a megyei pártbizottság a gazdaságirányítás küszöbén számvetést készít a munkásosztály életszínvonaláról. Valóban mindaz, amit az elvtársak felsoroltak tartalmazza az életszínvonal fejlődését. Ezzel a jelentéssel illusztrálva van az is, hogy a part számontartja a munkásosztály helyzetét és foglalkozik azzal a problémával, ami a munkásosztályt érinti. Az anyag 1966-tal zár, de 1967-ben is sok minden történt, talán célszerű is lenne 1967-ben is megvizsgálni a kérdést. Ugyanis 1967-ben a magyar népgazdaság továbbra is kiemelkedő eredményeket ért el. Néhány szamot mondanék. A termelékenységet az idén a népgazdaságban 6-8 %-kal emeltük és 2 %-kal nőtt a foglalkoztatottságunk. Talán érdekességképpen elmondanák egy számot. 6,6 milliárddal fizettünk ki többet mint tavaly, ami szintén mutatja az életszínvonal emelését. Azt is el kell mondani, hogy a parasztság pénzbevétele nagyobb volt. Az idén már közel 1 milliárd forinttal fizettünk ki többet nyugdijakra mint tavaly. Ugy néz ki, amit Pock elvtárs is jelzett a parlamentben, hogy az első két évben a reáljövedelem lo %-kal nőtt, s igy megvan a feltétele a gyorsabb ütemű előrehaladásnak.