MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1967

16. ő. e. 1967. október 6. (193-246. o.) - 1. A Somogy megyében dolgozó ipari munkások élet- és munkakörülményei, szociális és kulturális helyzete. Jelentés: 197-222

Megyénk iparának mi a főbb jellemzője? ezeket nem a termeles oldaláról vetem fel, hanem a munkásosztályra gyakorolt hatása oldaláról. Már szóltak arról, hogy a fejlődés üteme'a II. ötéves tervben, különösen az utóbbi éveiben gyorsult meg. 196o-1965. között az ipari termelés 62 %-kal nőtt, az országos 47 %-kal szemben. Nőtt a foglalkoztatottság megyénkben 42 yd-kal, országosan 17,9 %-kal. Ezt-a fejlődést mi egy viszonylagos gyorsabb fejlődésnek tekintjük. A lehetőség megvan a nagyobb létszám növelésére, azonban szeretném hangsúlyozni, hogjy ez csak lehetőség. Ez múlik egyrészt kormányszerveinken, múlik rajtunk is. Például napjainkban folyamatban van a költségvetés átdolgozása, 1968-7o-re. Meg kell mondani, hogy sajnos itt még számos vitát kell folytatnunk. Jellemzője az iparnak, hogy az utóbbi években jelentősen változott megyénkben az ipar szerkezete és ennek hatása van a munkások életére. Az élelmiszeripar aránya az iparon belül csökkent. A város mellett jelentősen fejlődik a III. ötéves tervben a járási székhelyek ipara is. Ennek nagy politikai hatása lesz,hiszen a járási székhelyek nemcsak igazgatási centrumok lesznek, hanem politikai centrumokká is válnak. A foglalkoztatottságon belül jelentősen nőtt a nők aránya, amely 196o-ban 25 százalék, jelenleg pedig 26 százalék. Miért kell erről beszélni elvtársak? Azért, mert számos téves nézettel találkozunk. Helyesen állapitja meg a jelentés, hogy megyénk lakossága, beleértve a közgazdászokat is, nagyra értékelik ezeket az előrehaladásokat, azonban találkozunk olyan hangokkal is, akik nincsenek megelégedve ezzel. Vannak, akik lebecsülik ezeket az eredményeket, túl nagynak tartják ezt a fejlődési ütemet, amit az ipar fejlődésében elértünk. Vannak, akik az iparban jelentkező minden problémát az ipar gyorsabb ütemű fejlődésére vezetik vissza. Van munkaerőprobléma, mely helyenként és időszakonkánt jelentkezik. Ezt nem az ipar fejlődésének csökkentésével, hanem ellenkezőleg^ az iparositás gyorsabb ütemével lehet megszüntetni. A munkaerŐ3?probléma, amely itt-ott jelentkezik, nem a munkaerőforrás kimerüléséből fakad, hiszen vagy nyolc ezer ember jár el a megyéből dolgozni. Az ipar fejlesztésével párhuzamosan gondoltunk a szakmunkás ellátásra, a képzésre, a lakásellátás javitására, a közmű- és gázszolgáltatásra, a kereskedelmi, közlekedési hálózat fejlesztésére, a közoktatás javitására. Kaposváron az általános oktatás rendkivül nehéz, hiszen 60 gyerek esik Kaposváron egy tanteremre. Országosan is legrosszabb helyen állunk. Egészségügyi és szociális kérdések megoldására is figyelemmel voltunk, amikor az ipar fejlődését meghatároztuk. Három kérdésre utalnék. Első az épitőipar kapacitásának elégtelensége. A II. ötéves tervben károsan hatott a fejlődésre, hiszen nem tudtuk megépiteni a szükséges lakásokat, nem készült el a siófoki kórház és a mezőgazdasági beruházásokat sem tudtuk teljesíteni. Ezért ugy határoztunk, hogy a III. ötéves tervnek megfelelően megoldjuk és gyorsabb ütemben kell fejleszteni az épitőipart.