MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1967
16. ő. e. 1967. október 6. (193-246. o.) - 1. A Somogy megyében dolgozó ipari munkások élet- és munkakörülményei, szociális és kulturális helyzete. Jelentés: 197-222
- 2o Az elmúlt években mind a tanácsi, mind a szafezervezeti müvelődési intézményhálózat fejlesztésében történt előrehaladásé Létrejött a megyei művelődési ház, amely működésével mindinkább befolyásoló tényezővé válik. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa közel 1 millió forint összeggel korszerűsítette a város egyik legnagyobb munkáslakta területén lévő szakszervezeti intézményt, az ÉDOSZ Művelődési Otthont. Mind a tömegesség, mind a színvonal vonatkozásában előreléptünk az öntevékeny művészeti mozgalom területén, Az ipari üzemekben működő csoportok száma két ev alatt 19-röl 53-raj a tagok száma pedig 31o főről 765 főre emelkedett, A korábbiakhoz viszonyitva több munkásfiatal vesz részt e csoportok munkájában, /Ponómunkás Irodalmi Színpad/ Javult a csoportok műsorpolitikája és szereplési lehetősége. Az elért eredmények ellenére számos olyan üzem van, ahol nem működnek öntevékeny művészeti csoportok* /Konzervgyár, Nagyatádi Cérnagyár, Ruhagyár, Állami Építőipari Vállalat stb./ E helyeken a gazdasági és mozgalmi vezetők hozzállása is hátráltatja a kibontakozást. A munkások nevelésében, ttmdatuk formálásában jelentős szerepe van a tudomány, a technika fejlődése mellett a televízió elterjedésének is. Az elmúlt négy év alatt a televizió előfizetők száma megyénkben 3541-ről 26.272-re emelkedett, A családlátogatások során azt tapasztaltuk, hogy a vidéki munkáscsaládok egyéb cikkek vásárlásáról lemondanak, /pl< ruházat, divatosabb öltözködés, porszívó/ s helyette televíziót vásárolnak* Üzemi klubjaink többségében megtalálható a televízió, azonban tapasztalatunk szerint nincs megfelelő törekvés arra, hogy azt a munkások képzésére, nevelésére tervszerűen használnák fel. A televizió elterjedése és más tényezők hatására az utóbbi években csökkent a színházi rendezvények látogatottsága. A munkások nagy része nem jár színházba annak ellenére sem, hogy több üzem megveszi a bérleteket, színházjegyeket, A munkásoknál - elsősorban a fiataloknál - az érdeklődés a könnyű műfaj irányába tolódik el. Az ipari munkásság általános és szakmai műveltsége növelésének, világnézeti formálásának lehetőségei sok vonatkozásban kihasználatlanok. Ezt a helyzetet konzerválja a közömbösség, nem kevésbé az a helytelen szemlélet és gyakorlat, hogy az egyes ipari üzemek vezetői - gazdasági és mozgalmi vezetők egyaránt ~ nem becsülik a kulturális munkát, azt mellékesnek tartják, gyakran még kibontakozását is akadályozzák,, /Pl Barneváll, Cukorgyár, Ruhagyár./ Komoly harcot kell vivni e terület elismertetése érdekében még felelős beosztásban dolgozó elvtársakkal is. Az üzemekben a kulturális munkát a pártszervezetek egy része még ma is a tömegszervezetek kizárólagos feladatának tekinti.
