MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1966
14. ő. e. 1966. április 29. (106-164. o.) - 1. A párt helyzete, és fő feladataink a központi bizottság. 1966. február 24-i állásfoglalása alapján. A Somogy megyei pártszervezetek és pártalapszervezetek feladatai a IX. kongresszusra való felkészülés időszakában. Szóbeli kiegészítés: 108-110 - Jelentés: 111-134
S-l /ff/ - \L - f > a feladatokat, akik adva vannak. Nem a kádercsere kell, hogy jellemző legyen. Ugy gondolom, hogy sok munka fekszik ebben az előterjesztésben és az itt elhangzott vita és felszólalás biztatást ad arra, hogy éáPdemes ezen az anyagon tovább dolgozni, mégpedig olyan értelemben, hogy azokat a megjegyzéseket, amelyek negatív vonatkozásban hangzottak el, érdemes volna tovább kutatni. Jobban meg lehetne talán jelölni a soronkövetkező feladatokat, amelyet még a kongresszusig meg kell oldani. A negyedik oldalon emiitik az elvtársak, hogy a párttagság egy része passziv. Nem szabad figyelmen kivül hagyni, hogy miből adódik ez a passzivitás. A párttagság kezdetben aktiv, később válnak passziwá, ennek bizonyára valami oka van. Meg kell majd nézni, hogy a párttagság részéről elhangzott javaslatok és észrevételek hogyan lesznek realizálva. Ez összefügg a 7. oldalon szereplő gondolattal, amely azt mondja, hogy a párttagságra való hivatkozással több előnyt várnak, és követelnek meg egyesek. Ezt én nem tudom elképzelni. Ez elsősorban nem előnyöket, hanem követelményeket jelent, sőt egy-egy helyen tapasztalataim szerint hátrányt jelent. Felvetődött, hogy nem becsülik megfelelően a párttagokat. Én ezen nem vitatkozom, de kérdem, ki az aki nem becsüli? Ugy kell felvetni a kérdést, hogy mi becsüljük-e eléggé egymást, mert egyes helyeken még a párttagok sem becsülik egymást. Felvetődött az is, hogy vontatott a párt számszerű növekedése. Véleményem szerint ezt több oldalról kell vizsgálni. A VIII. kongresszus óta 6o-7o ezerrel növekedett a párttagok létszáma. Ha 4- évenként igy fog növekedni, akkor meg leszünk elégedve. Az anyag foglalkozik a cselekvési egység párton belüli gyengülésével. 19&5. második félévében kétszer annyi ember került ki a pártból, mint az előző év azonos időszakában. Nyilvánvaló, ha vaxaki nem ért egyet a párt politikájával, akkor joga van elhagyni a pártot, ezt a szervezeti szabályzat biztosítja. Számszerű fejlesztési ütemet előirni nem lehet. Ahol kineveltünk olyan embereket, akik nem átmeneti célból, ugródeszkának akarják felhasználni a pártot, azokra van szükségünk. Sasi elvtárs felvetette, hogy a tanácsokra a jövőben szükség lesz-e, vagy sem. Ilyen módon, ilyen formában először hallom ezt a megfogalmazást. Felvetődött az a gondolat, hogy hogyan nézünk ki a tanácsok tömegszervezeti jellegével. A tanács államigazgatási szerv és egyben tömegszervezet. Véleményem szerint a tanács nem tömegszervezet. A tanácsnak van tömegkapcsolata, mely a tanácsapparátuson keresztül érvényesül, illetve jut el a tömeghez. Javaslom, hogy az elhangzott vita alapján és a tapasztalatok felhasználásával érdemes az anyagon tovább dolgozni, munkálja ki a végrehajtó bizottság, pontosítsa, hogy mik azok a feladatok, amiket elsősorban meg kell oldani.
