MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1966

14. ő. e. 1966. április 29. (106-164. o.) - 1. A párt helyzete, és fő feladataink a központi bizottság. 1966. február 24-i állásfoglalása alapján. A Somogy megyei pártszervezetek és pártalapszervezetek feladatai a IX. kongresszusra való felkészülés időszakában. Szóbeli kiegészítés: 108-110 - Jelentés: 111-134

í Ma is él egyeseknél az a vélemény, hogy a pártonkivüliek funk­cióba állítása csökkenti a párt vezető szerepét. Ezzel kap­csolatban él az a koncepció, hogy nem becsülik a párttagokat úgy, mint a pártonkivülieket. Azoknak könyebb elhelyezkedni, mint a párttagoknak. Ezeknek a nézeteknek a kialakulásához az is hozzájárul, hogy egyes helyeken,főként egyes gazdasági vezetők szemléletében háttérbe szorul a politikai munka becsülete, s egyoldalúan előtérbe került a szakmai hozzáértés túlzott hangsúlyozása. Egyes vezetőknél tapasztalható, hogy miközben megtanulták tisztelni és becsülni a pártonkivülieket, hajlamosak^elfe­ledkezni a párttagokról, a kommunisták megbecsüléséről. En­nek ellenére megyénk pálttagságának döntő többsége helyesen értelmezi és érvényesiti a párt vezető szerepét. Ugy véle­kedik; a vezető szerep a párt-politikának maradéktalan meg­valósítása révén érvényesül. Ha ettől a politikától akár el­maradunk, akár előreszaladunk, gyengül a tömegkapcsolatunk, csökken a párt vezető szerepe. Éppen ezért igen fontos kö­telességünk a fellelhető téves nézetek tisztázása, a birá­iat, ill. a határozott intézkedés azokkal szemben, akik nem a párt politikájának szellemében dolgoznak. Kötelességünk hatékonyabb politikai munkát végezni a párt vezető szerepé­nek megértetése, ismertetése érdekében a pártonkivüliek kö­zött. Következetesebben kell tudatosítani a tömegek körében, hogy a kommunista párt nélkül nincs szocializmus, hogy mind­azt, amit eddig a szocializmus épitésében elértünk, a párt vezetésével és iránymutatásával értük el. A vezető szerep növelésében meghatározó szerepet töltenek be a pártszervezetek. Egyetértek Mandik elvtárs megállapí­tásával, hogy pártszervezeteink többségében a rendes, terv­szerű pártélet folyik. Tapasztalataink szerint azonban a vezetőségi ülések egy ré­sze formális. Kevésbé foglalkozik tartalmi kérdésekkel, köz­vetlenül a taggyűlést megelőző napokban hívják össze a veze­tőséget, és azok ülései elsősorban a taggyűlések szervezeti előkészítését szolgálják. Á pártvezetőségek tevékenységét általában a kollektivitás jellemzi. Ez elsősorban abban az értelemben érvényesül, hogy a vezetőségi üléseken együttesen dVntenek. Nem mondható el ugyanez az egyes ülések között végzett munkára, amikor a pártmunka súlya - sokszor még a nagyobb pártszervezetekben is - egyedül a titkár vállára nehezedik. Az ilyen munka­megosztás következménye, hogy a különböző rendezvényeken, társadalmi megmozdulásokon és a hivatalos összejöveteleken csaknem kizárólag a titkár képviseli az alapszervezetet, ­mivel legtöbbször csak benne látják a pártszervezet hiva­talos képviselőjét - , s ez miatt rendkívül nagy a párttit­károk túlterheltsége. Ugyanakkor a vezetőség többi tagjá­nak szerepe háttérbe szorul, gyakran még a pártszervezete­ken belül rájuk háruló feladatokat sem látják el hiányta­lanul. Nagyobb gondot kellene forditani a vezetőségi tagok tovább­képzésére ós a pártvezetőségek helyszinen történő segítésé­re. Segíteni kell őket abban, hogy érdemi és végrehajtható határozatokat hozzanak, amelyben konkrétan megjelölik a feladatokért és a végrehajtásért felelős személyeket.

Next

/
Thumbnails
Contents