MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1966

14. ő. e. 1966. április 29. (106-164. o.) - 1. A párt helyzete, és fő feladataink a központi bizottság. 1966. február 24-i állásfoglalása alapján. A Somogy megyei pártszervezetek és pártalapszervezetek feladatai a IX. kongresszusra való felkészülés időszakában. Szóbeli kiegészítés: 108-110

Wrrffrtf­Megállapíthatjuk, hogy pártbizottságaink munkastilusa javult, fejlődött. Ennek eredményeként javult tömegkapcsolatuk. Azon­ban még mindig sok a jelentéskészítés, a felesleges ülésezés, esetenként a bürokrácia. Törekedni kell arra, hogy a válasz­tott testületeink, apparátusaink munkája még önállóbb, még módszeresebb legyen, kerüljön előtérbe az életközelségben vég­zett pártmunka. A párt vezető szerepének továbbfejlesztése véleményünk sze­rint nem igényel módositást, a választott pártszervek felépí­tésében, de szükségessé teszi, a tudományosság nagyobb érvé­nyesítését a vezetésben, a tudatosság fokozását a végrehaj­tásban, valamint azt, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk a tömegek tapasztalatainak megismerésére és azok elemzésére. Jelentésünkben megállapítottuk, hogy pártszervezeteink tevé­kenységének középpontjábab a gazdaságszervező munka állt, amit mind eredményesebben végeznek. Szükségesnek tartjuk azon­ban felhivni a figyelmet arra, hogy a párt és a gazdasági szervek tevékenysége igen sok helyen összefonódott. Nem egy pártszervezetünknél gyakorlat a gazdasági vezetés feladata­inak ismétlése, helyenként átvétele, illetve azok elvégzése. Ezt nem tartjuk helyesnek, mert nagymértékben csökkenti a gazdasági vezetők felelősségét, és az ilyen helyeken a világ­nézeti, politikai nevelés hattérbe kerülését, a pártellen­őrzés gyengülését eredményezi az. Amikor hangsúlyozzuk, hogy növelni kell a gazdasági vezetők önállóságát, felelősségét, azt is látjuk, hogy ez csak ugy érhető el, ha elhatároljuk a feladatokat. Ismételten meg kell magyarázni pártszervezeteink vezetősé­geinek, hogy munkájuk csak akkor lesz eredményes, ha nem a gazdasági vezetés eszközeivel, módszereivel, hanem pártpo­litikai eszközökkel és módszerekkel segitik megvalósítani a párt gazdaságpolitikai célkitűzéseit. Jó módszernek tartjuk, ha az operatív intézkedések és a gya­korlati operativ munka helyett pártalapszervezeteink beszá­moltatják a gazdasági vezetőket és figyelemmel kisérik, hogy a gazdaságpolitikával összhangban álló irányvonalat hogyan érvényesitik. Ez szükségessé teszi, hogy továbbfejlesszük pártalapszervezeteink hatáskörét, önállóságát. Jelentésünkben megállapítottuk, hogy a párttagság egy része passziv. Kitér a politikai viták elöl. Tapasztalataink sze­rint ez többségüknél nem a párt politikájával való szemben­állásból, hanem az eligazodás nehézségeiből adódik. Az 1965 • decemberi KB határozat megvitatása során többhelyütt nem ér­tettékj hogy mig egyfelől azt állitjuk, hogy szilárd a nép­gazdasagunk helyzete, másfelől igen sokat beszélünk arról, hogy a gazdasági élet nagymértékű javításra szorul. A^párttitkárok és a vezetősége^szerint ilyen és ehhez hason­ló kérdésekben való tisztán nem látás a tagság egy részét ingadozóvá teszi, s az eligazodás nehézségei miatt téves né­zetek is felszinre kerülnek, ami negatívan befolyásolja a párt szervezeti és politikai egységet. Nagyobb gonddal kell felkészíteni párttagságunkat a politikai harcra, a szocia­lizmus igazságának hirdetésére, a tömegek megnyerésére.

Next

/
Thumbnails
Contents