MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1964

11. ő. e. 1964. január 15. (2-114. o.) - 2. Tapasztalatok az oktatási reform megvalósítása terén. Jelentés: 68-88

c tf - 10 A megyei, illetve a járási politechnikai bizottságok alig fejtenek ki munkát. Ajárasok többségében csak^ megalakuLt, tervet készített, többri Tutotta erejéből. A Járási Pártbizottságok ás Tanácsok a "motor" ezerepét nem töltik be ezekben a bizottságokban. ,/A tárgyi feltételek mellett a személyi feltételek sem kielégitőek. Az általános iskolákban a gyakorlati foglalkozást tanitó 172 nevelő közül 136 nem rendelkezik a Bzaktnnitáshoz szükséges mezőgazdasági, ill. ipari képesítéssel. d.

/A szakmai előképzés helyzete a középiskolábani Az iskolareform főbb célkitűzéseinek megvalósítása során jelentős szerepet ftap a középiskolák szakmai oktajtáaa. Feladata az általános iskolák gyakorlati készség alkotó tevékenységének továbbfejlesztése, bizonyos szakmákban a szakmai előképzés biztositáea, a korszerű termeláB- és techríolegla ismertetése, az élettel való szorosabb kapcsolat megteremtése, munkára való nevelés stb. Megyénkben 5 áve folyik szakmai képzés, az 5+1-ea oktatás keretei között. Az elmúlt tanévben 85 osz tá3$ illetve tanulóesoport részesült szakmai előképzésben / 3425 fő / amelyből 4# az iparban, 32 a mezőgazdaságban, ós 5 egyéb helyecn, főként a vendéglátóiparban kapt,a meg a képzést. Az Iskolák 36 házisüzemmel / 17 ipari, 9 mg-i / kötöttek szerződést szakmai előképzéare. A^básisüzemekben folyó oktatáa lehetőségei különböznek, 21 üzem fogadott 50 főnél több tanulót egyidoben való foglalkoztatásra. A báziaüaemek szójának, illetve felvevőképességének emeíósétéT függ a további osztályok bekapcsolódása a szakmai előképzésbe. * fejlesztést illetően a legnagyobb problémát a Kaposváron tanulók szaktofí, előkenése jelenti. A következő évre 4(5O0-nél több tanuló 5+1-es rendazertL képasBát kell biaÓeBltani^ Az eredményas szakmai előképzésük biztosítása az üzemek felvevőképessége miatt még összevont szakmai «8oppri?ok mellet is nagy nehészeget jelent. Az «lmult években igen sok próbálkozás, útkeresés, módszer alkalmazás ,ÍB egymással ellentmondó szervezési utasitás • látott napvilágot. Évenként etjabb elképzelések szerint kel-* lett próbálkozni, hiányzott az egységes utasitáa, a távlati terv* és a módszerek is nagyréazt csak szükségmegoldééok voltmk. A tanulé$c aea -vették komolyan a szakmai oktatást. Mindezek nem s«>gitették a szakmai el okozóéról alkotott vélemények hslyes irányba való kialakítását.A szakmai előképzés kiszélesitésével növekedett a szervezési jnvmka. Ez elsősorban az iskolákat'érintette, de jelentós terhet okozott egyes üzemeknek is.