MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1964

11. ő. e. 1964. január 15. (2-114. o.) - 1. Feladataink a központi bizottság 1963. december 5-i határozata alapján. Beszámoló: 13-39

A párt és állami szervek részére igen nagy feladatot jelent a gyenge tsz-ek megerősítése. Ezért a tabi, nagyatádi, csurgói járások gyenge szövetkezeteinek és a Zselicség gyenge szövetkezeteinek gazdálkodását, e szövetkezetek tevékenységét az érvényben lévő kormány és földművelésügyi miniszteri rendeletek alkalmazásával, kiemelten kell segiteni. A tervezésnél, a beruházások szétosztásánál figyelemmel kell lennünk e szövetkezetek n^héz helyzetére. A gyenge szövetkezetek többségénél a gyengeség fő okai elsősorban a szubjektiv tén nyezők, e miatt a vezetés megérősitése és e tsz-ek szakemberekkel való ellátása fontos feladatunkat képezi. Az 1954 évi mezőgazdasági tervek teljesitése megköveteli, hogy a vezetést és a mezőgazdasági irányitó szervek tevékenységét minden szinten javitsuk. A falusi párttitkárok, termelőszövetkezeteink elnökei, agronomusai, brigádvezetői, munkacsapat vezetői túlnyomó töbt sége a szövetkezeti gazdaságok megszervezése, a termelés beindítása, a gazdálkodás szinvonala és eredményessége fokozása területén igen nehéz, fáradságot nem ismerő munkát végzett. ,E nagy munkát termelőszövetkezeti parasztságunk is elismeri. Tovább kell növelnünk a falusi vezetők tekintélyét, az arra érdemes embereket mindenütt meg kell erősiteni tisztségükben. Gondoskodjunk róla, hogy a falusi vezetők munkája, tevékenysége mindenütt elismerést nyerjen és őket megfelelő tisztelet és megbecsülés övezze. Ne cserélgessük a falusi és tsz vezetőket, csak akkor, ha meggyőződésünk, hogy helyettük jobbat tudunk beállitani. Egy-egy tsz vezető kicserélése százezrekbe, milliókba kerülhet a tsz-eknek és az államnak, hiszen a gazdálkodást a jelenlegi szinvonalon folytatni és a gazdálkodás eredményességét évről-évre növelni megfelelő tapasztalat szükséges, amit hosszú időn keresztül lehet csak megszerezni. Ez nyilván nem jelenthet menlevelet azon falusi és tsz vezetők részére, akik a beléjük helyzett bizalom tekintetében rosszul vizsgáztak, akik visszaéltek a hatalommal, akiknek tevékenysége gátolja a szövetkezetek további fejlődését. 1963-ben tsz-eink 34 mezőgazdasági egj^etemre, főiskolára járó falusi fiatallal kötöttek tanulmányi ösztöndijra szerződést. Ez a módszer a szövetkezetek szakemberekkel való megerősítésének és ellátoti ságának legfontosabb bizonyitéka. Ezért az 1964 évi beiskoláztatások során erre a megyében gondolni kell és a főiskolákra, felsőfokú technikumokra és a középfokú technikumokra beiratkozott tsz ösztöndijasok számát mintegy 50-60 %-kal növelni kell.