MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1963

9. ő. e. 1963. július 17. (143-200. o.) - 1. Pártunk tömegkapcsolatainak helyzete a VIII. pártkongresszus határozata alapján. Előterjesztés: 145-165 - Határozat: 166-171

-14 ?tf Ebből az adódik, hogy akommunistáknak, a pártnak a feladata az egész népet maga mellé vonni, a szocializmus platformjára hozni és az egész népet a szocializmus jegyében átnevelni. Elmondhatjuk-e , hogy megvalósult nálunk a szocialista nemzeti egység ? Nem véletlen fogalmaztuk ugy a kongressauson, hogy a szocialista egység valóság is, meg program is. Megvalósulóban lévő program, de ahhoz, hogy teljes Valósággá váljék rengeteg munkát kell még elvégezni. Néha szemünkre vetik, hogy a nemzeti egységet már 1954--ben is hirdettük. A pártnak azzal a törekvésével szemben, hogy az egész népet összefogja, hogy számotvetve a szocializmus épitésének sikereivel, az egész dolgozó nép összefogását kérje, - bizony hallani olyasmit, hogy ez a program nem egyeztethető össze a marxista-ibsztályharc-elmélettel, a szocia^ lista forradalom történelmi tapasztalataival, hogy ez a program tulajdonképpen opportunista program. : • Más oldalról - nem tudom, .hogy Somogy megyében mennyira tapasz^talható, de országosan sokfelé jelentkezik - hogy azt mondják, hogy—amit ti ma csináltok, azzal mi alapjában véve egyetértünk. Az, hogy a pártonkivüliekkel együtt mentek

? eltöröltétek a származások megkülönböztetését, demokratikus légkört teremtettetek, van egy társadalmi felemelkedés, - erre mi igent monduiik, ezzel mi egyetértünk és ha igy csináltátok volna 5-lo évvel ezelőtt is, az lett volna a jó. Sőt a nemzetközi problémáknál is azt mondják, hogy mi vitathatatlanul a Hruácsovékat-Kádárokat támo gátjuk, nekik drukkolunk. De ezek közül sokan, akik igy értenek egyet velünk és igent mondanak a mi politikánkra, egyúttal nem fogadják el a harcot, amelyet elkerülhetetlenül meg kellett vivnunk azért, hogy a szocializmus alapjait lerakhassuk, hogy mindenféle ellenforradalmi és reviziós erőt elszigetelhessünk és szétverhessünk. Nem vállalják azt a történelmi, forradalmi küz delmet, amit a párt a néppel együtt vivott a szocializmus alapjainak lerakásáért. A szocialista nemzeti egységre ugy mondanak igent, hogy az igenbal kimarad annak az igazolása, hogy a szocialista nemzeti egység az harcot igényel, hogy a sjsocialista nemzeti egység nem az osztályharc félretételét, hanem" más körülmények között, más módszerekkel való folytatásat igényli, hogy ez a harc felhivás, hogy győzzük meg a népet a marxizmus- igazságáról és sorakoztassuk a párt mellé, de nem akármilyen platformon, hanem a szocialista épités jegyében. Akkor ha mi kulturális és ideológiai kérdések ről beszélünk, a szocializmus erőinek és viszonyainak a neveié sét akarjuk. Sajnos, ez az igenből kimarad. Akkor, amikor mi a párt és a tömegek kapcsolatáról beszélünk, elsőrendű feladat, hogy helyesen értelmezzük azt a politikát, aminek jegyében akarunl összefogni a tömegekkel és amelynek jegyében kialakultak a normális kapcsolatok a párt és a tömegek között. .Ennek a politikának a megértése és végrehajtása mellett ^a pártonbelüli munkát sem szabad elhanyagolni. Ha meg is van az alapvető egyetértés, de soha sincs ugy, hogy még az egyes tételeket is uj körülmények, uj lépések, uj intézkedések esetén ne ke^Qene mindig újból - és újból megmagyarázni. A mi pártunkon belül - egyetértek azzal, hogy nincs különösebb talaja a szektárianizmus és dogmatizmus képviselőinek, vagy jobboldali opportunista elemeknek, de ilyen jelenségek vannak a mi pártunkon belül is. Ilyen törekvéáek vannak az egyébként nagyon derék, rendes, kipróbált emberek részéről is, akikkel az ügyet nem intézhetjük ugy el, hogy te