MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1963

9. ő. e. 1963. július 17. (143-200. o.) - 1. Pártunk tömegkapcsolatainak helyzete a VIII. pártkongresszus határozata alapján. Előterjesztés: 145-165

- 9 kerülnek velük szembén, mivel jelenleg is számottevő állatállománnyal rendelkeznek» a h\st'r"i területnek is ők a "vámszedői", földjáradékot is többet kapnak, A premizálás vagy részes mű-;. velés az ő számukra változatlanul kedvezőbb helyzetet teremt. De akadnak olyan termelőszövetkezetek is, ahol a vezetők neifi értenek egyet a premizálással, $zükséges rossznak tartják azt, s nem is törekednek bevezetni,;.illetve annak alkalmazásáról a tagságot igyekeznek lebeszólni* Pl. Attala, Kaposmérő, Egyes helyeken ugy vélekednek, hogy a premizálás a gyenge termelőszövetkezetek munkájának megjavítására szolgál és ott

? ahol a munkák többé kevésbe jól mennek, s az eredmények ?.s jok, a ;' premizálás alkalmazása felesleges. Másutt a szocializmust féltik a premizálás kiterjedtebb alkalmazásától,, Általában a jól működő, nagy jövedelmű termelőszövetkezetek ezek. Az ilyen nézetek mögött gyakorlatilag az van, hogy egyes vezetők a magasabb jövödelmüket féltik, és a saját jövödelmük alakulását keverik össze a szocializmus épitésének ügyével. Ez a jelenség annál is veszélyesebb, mivel ezek a vezetők tekintélyes emberek és;példájuk a premizálás elterjedését komoly mér-" tékben gátolhatja. Ezen sajnos a járási szervek vezetői és munkatársai sem tudtak még változtatni, mert a tsz vezetőknél tovább nem jutottak, a tagság segítségét nem vették igénybe a vezetők ilyen irányú szemléletének megváltoztatásához. Az anyagi Ösztönzés elveinek lebecsülésével függ össze a háztáji gazdaságok szerepének lebecsülése' is

e Ez egyaránt megtalálható a jó és gyengén dolgozó termelőszövetkezetekben, A megszilárdult termelőszövetkezetek vezetői nem ösztönzik, sőt;helyenként viszszaszoritpák a háztáji gazdaságok tevékenységét, különösen az állattartás terén. Egyes tsz vezetők nem folytatnak felvilágositó, meggyőző munkát a háztáji j'.-.áaságok szerepéről, jelentőségéről, szükségességéről. Többen közülük idejétmúltnak tartják a háztáji gazdaságokat, Ugy vélekednek, hogy a közösbon megtermelt állatból és egyéb termékből elege-c lehet tenni a népgazdásági köte-' lezettségeknck

0 Ilyen nézettel találkozunk a barcsi, a siófoki, a kaposvári gárás jól működő termelőszövetkezeteiben. Ez a nézet sajnos néhol helyeslésre talál a járást irányitó apparátusokban isj s nem folytatnak ennek megváltoztatására kellő felvilágositó munkát. Ez a tendencia veszélyes, mert komoly zavart okozhat a paraszti önellátásban, komoly kiesést jelenthet a tsz; tagok ossz jövödelméből, de hiányzik a tervek teljesítésénél is. A gyenge tsz-ek vezetői körében az a nézet él, hogy minden baj fő forrása a háztáji, .E nézet mögött szektásság, dogmatizmus, op• portunizmus van. Egyes helyeken nem törekednek a háztáji körül kialakult törvénytelen állapotok felszámolására, sőt néhány helyen maguk a vezetők is élvezik a jogto.lan előnyöket. Például Zalán fegyelmit kellett adni r. tsz elnöknek a jogtalan földhasználatért. Az ilyen vezetőknek nincs erkölcsi o.lapjuk a dolgok törvényes egyértelmű rendezésére, A törvénytelenséget azzal leplezik, hogy szidják a Iiás'üájit, mint szükséges rosszat, minden baj fő forrását látják benne.