MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1962

8. ő. e. 1962. március 14. (2-51. o.) - 3. A gyümölcstelepítés helyzete a barcsi járásban a megyei pártbizottság 1961. október 25-i határozata alapján. Beszámoló: 24-27

-^5* - u Hozzákell tenni az ivadékvizsgálatnak azt az arányát, hogy a megvizsgált bikákból 2o % az, amely javitó ha.tásu és a többi 60-80 % közömbös tehát sem nem ront, sem nem javit. Egy pár gondolattal a takarmányozás kérdését illetően: a takarmányerő ellátásával kapcsolatban sző volt arról, hogy az átlagos 28oo literes tejhozamot ugy lehet biztosítani, ha a bizonyos genetikai adottságok megvannak. A szarvasmarha takarmányozásnál amire Szikszai elvtárs is rámutatott, hogy leglényegesebb a fehérje és ezt elsősorban a pillangóstakarmányozásból lehet megkapni. Ezt a fehérjebontást csak a pillangósokból tudjuk pótolni. Azonban foglalkozni kell' azzal is, hogy teljes egészében fent áll-e az a tétel, hogy a jelenlegi helyzethez képest emelkedő tejtermelésnek alapfeltétele az abraktöbblet. Azok a termelési célkitűzések amelyek elénk vannak állitva nem olyan feladatok, hogy ezeket bizonyos abrakmennyiség nélkül megtudnánk oldani. Ellenben legyen szabad felhivni a fegyelmet a lucernalóherére, mint fehérjepótlás fontos eszközére. Áltíalános jelenség, hogy a szarvasmarha fehérje kielégitése viszonylag a legkönnyebb, mivel állati fehérjét nem igényel. Viszont a növényi fehérje teljes egészében biztoeitható. Sőt az ujabban előállitható tömegtakarm'á'ny is felhasználható. Mint a karbamiddal történő silótakarmánydusitást,mint fehérje takarmánypótlást alkalmazzák. Azonban ennek az alkalmazása rendkivül nagy gondos ságot és lelkiismeretességet kivan. Mi is szeretnénk ebben az évben ezzel a kérdéssel foglalkozni és lehetővé tenni, hogy az elkövetkezendő években használható legyen a fehérje pótlás szempontjából a takarmányozásnak ez a formája. Az állati fehérje pótlást mi viszonyaink között import vagy ipari takarmányból tudjuk megoldani ugy, hogy takarmánykeverékeket használunk fel. Ha országos szinten nézzük, hogy a takarmánykeveréknél milyen nyersanyagot használunk fel azt látjuk, hogy a kukoricának a takarmánykeverőbe történő beszállítása olyan jelentős költséget jelent és okoz, amelyet mi országos szinten nem tudiánk fedezni. Tehát valoszinü nálunk is az lesz a termelési forma, hogy ipari abrakokat és import abrakot keverünk be a takarmánykeverőkbe és a megfelelő magas tartalmú fehérjével a termelő üzem a helyszinen késziti ki, az igényeknek megfelelően.