MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1962

8. ő. e. 1962. március 14. (2-51. o.) - 2. A sertéstenyésztés területén szakosított tsz-ek tapasztalatai a marcali járásban, a megyei pártbizottság 1961. október 25-i határozata alapján. Beszámoló: 15-23

1961-ben lényegében megoldódott a gondozási probléma. Folyamatosan kialakult az a sertéstenyésztői és gondozói gárda, aki kellő szakmai irányátássai eltudja látni a nagy gondot és lelkiismeretet követelő munkát. A termelőszövetkezetek vezetői arra törekednek, hogy ösztönző munkadijazási formák bevezetésével is, még eredményesebbé tegyék a sertéstenyésztés és hizlalás költség alakulását. Egyes szövetkezetektől függően különböző munkadijazási formák alakultak ki. Marcaliban pl. a norma szerinti munkadijazási formát választották, mely szerint a sertésgondozók fizetésüket hónapról hónapra rendszeresen megkapják. Tapasztalataink szerint az ösztönző munkadijazási formák alkalmazása kedvező hatással lesz a súlygyarapodásra és a takarmány felhasználásra. A szakositott termelőszövetkezetek vezetőinek a legnagyobb gondot a takarmányellátás jelenti. Ez azonban nemcsak a szakositott termelőszövetkezetekre, a járás termelőszövetkezeteinek többségére gondként nehezedik. Takarmányellátási zavarok megoldása nélkül tovább előremenni nem tudunk, bár ugy lehet hogy ezt egyéb más körülmények - melyekről az előbbiekben már szólottam lehetővé tennék. Szakositott termelőszövetkezeteink jelenleg is takarmánygondokkal küzdenek, bár nagyfokú állami kölcsöntakarmány támogatásban részesültek. A marcali járás állami takarmánykészletből összesen 13o vagon abraktakarmányt kapott. Ebből mintegy 98 vagonnal hizlalási célra. A 98 vagonból 51»9 vagonnal 4 szakositott termelőszövetkezet vesz igénybe, tehát a kölcsöntakarmány több mint 5o%~át. Ez j a szám egymaga is mutatja a szakositott termelőszövetkezetek takarmány helyzetét, s egyben következtetni enged arra is, hogy a továbbiakban mik a legfontosabb feladatok. A takarmányellátás biztositájának számos megoldási lehetősége van. A vetésszerkezet bizonyos átalakításával a takarmányhelyzet megjavítása érdekében már történtek intézkedések. A járás átlagában a tanácsi szektorhoz tartozó szántóterületnek 28%-án termelünk kenyérgabonát. A szakositott termelőszövetkezetek átlagában 23%*-on. Ezzel jelentősen nitt a takaxmány vetésterülete. A szakositott termelőszövetkezetek közös szántóterületüknek mintegy 55%-án termelnek takarmányt. Amig járási átlagban a közös szántó 27-28%-án termelnek abraktakarmányt, adcüg a négy specializált termelőszövetkezetek átlagában 36-37%-án. A járás közös kukoricaterületének 3>o%-a, az ősziárpa vetésterülefének 57%-a esik a négy termelőszövetkezetre. Különösen jelentős a mai takarmánygondok mellett, hogy a szakositott termelőszövetkezetek nagy területen termelnek ősziárpát, tavasiiárpát és zabot / szántó-