MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1962

8. ő. e. 1962. szeptember 6. (123-177. o.) - 1. Az egységes szövetkezeti parasztság kialakulásának helyzete Somogy megyében. Beszámoló: 125-159

M - 25 Ilyen pld, a nagybajomi 2 termelőszövetkezet. A szervezés óta a kezdetben meglévő s kézzelfoghatóan a vagyoni differenciáltságon alapuló ellenségeskedés itt is fokozatosan a két termelőszövetkezet gazdasági vetélkedésévé változott. Bármelyikben azonban, különösen ha a két termelőszövetkezet egyesüléséről esik szó - felszínre jönnek a korábbi ellentétek. Ami a múlt maradványaként még jelenleg is elkülönülést idéz elő a termelőszövetkezetekben, az a már az előbbiekben emiitett, egyéni korból származó, anyagi megalapozottságból adódó jövedelembeli különbség. Itt elsősorban a nem közösből származó jövedelem nagyságáról van szó, s a mérleg az esetek többségében a volt módosabb paraszti rétegek javára billen, mivel a középparaszti porta anyagilag sokkal megalapozottabb háztáji gazdaság kereteit nyújtja. Itt figyelembe kell venni azt is, hogy általában a módosabb pa raszti rétegek portái nagyobb beltelekkel rendelkeznek /esetenként meghaladják az egy-egy kat. holdat is./ amelyet közös müvelésbe vonni nem lehet, tehát mint háztáji jön számitásba. Ugyanakkor a zártkertben is volt a módosabb gazdák többségének SBÖllője, amelyet a háztájin felül jelenleg is bérben használnak. Előnyt jelent a volt szegényparaszttal szemben a volt gazdasági épületekkel, istálókkal, való ellátottság is, nem beszélve az állattartásban, hizlalásban való jártasságáról, hozzáértésről. Mindezen tényezők hatásaként a háztáji gazdaságok árukibocsátásának átmeneti fejlesztésére.tett intézkedések is itt eredményeznek nagyobb anyagi hasznot. A volt szegény garaszti gazdaságok lehetőségei viszont a háztáji vonatkozásában lényegesen szerényebbek. Megítélésünk szerint ennek Jfeonkrét vizsgálatánál el kell menni egészen annak kutatásáig, hogy az egyes paraszti családok összes jövedelme hogyan oszlik meg a közös gazdaságból és a háztáji gazdaságból származó jövedelemre. tapasztalataink szerint a volt módosabb paraszt háztájiból szár mázó jövedelme lényegesen magasabb, mint a volt szegényparaszté, •^nnek alátámasztására hozunk fel példát Nagyberkiből: Két paraszti család /volt középparaszt és volt nincstelen/ jövedelmének összetételét vizsgáltuk.