MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1961

7. ő. e. 1961. március 10. (2-57. o.) - 3. A burgonya- és gyümölcstermelésre vonatkozó megyei pártbizottsági határozat végrehajtásának helyzete a barcsi járás területén. Szóbeli beszámoló: 25-30

^ o-tJelenleg ugy áll a helyzet, hogy a magyar-tarka fajta gépi fejhetőségének lehetősége rossz, és szabadtartásra sem nagyon alkalmas. Feltétlen állást kellene foglalni abban, hogy milyen marhát kellene tenyészteni. Véleményem szerint semmieeetre sem a szimentáli termesztése hozná meg ezeknek a feladatoknak a megoldását. Losonczi Pál elvtárs JFöldmüvelésüg^/i Minisztert Tisztelt Partbizottsagi ules! Hozzászólásomat azzal kezdeném, hogy a Kaposvár-i járásban jó eredményt értek el Szikszai elvtárs beszámolója alapján, - az állattenyésztésben. Az egész ülés jellege és célja az volt, hogy a szövetkezeti szervezés befejezése után jobban a szakosítás felé vigye a mezőgazdasági termelést Somogyban. Kétségtelen a kaposvári járásban nagy lehetőségek vannak az állattenyésztés fejlesztésébe, nagyobb lehetőségek, mint a megye más vidékén, ahol nincs olyan takarmánytermő terület és nincsenek olyah hozzáértő emberek. Most, amikor átszerveztük a mezőgazdaságot, tényleg a Pártbizottságokat, Tanácsokat, minket fenn az M-ben is az a kérdés foglalkoztat, hogy hogyan tudunk, - de gyorsan többet termelni, mint eddig. Hogyan néz ki a mi mezőgazdaságunk? Számokat mondunk, hogy ennyi a termelés, több az állat, - ez kétségtelen igy van és jóeső érzés volt hallani Szikszai elvtársat, hogy mennyivel nőtt a termelés, - csak amikor arra tért rá, hogy mennyivel kevesebb húst adtak a népgazdaságnak, akkor már elmegy az ember kedve. Ezt azért vetem fel, mert itt döl el a csata, hogy tudunk-e többet adni a munkásoknak és az egész ország lakóinak és azon múlik, hogy hogyan szervezzük a munkát, hogyan segítjük egymást és a munkákat hogyan tudjuk megjavítani. Milyen lehetős kapcsolatosan? ügek vannak, főleg az állattenyésztéssel Látni kell, hogy nem használjuk ki azokat a lehetőségeket, melyek adva vannak. Itt van példának két termelőszövetkezet termelési költségének száma. Az egyik szövetkezet 1 kg hus előállítási költsége 16 Pt. A másik szövetkezetben 1 kg. már 35 Pt. Ugyanilyen különbség van a tej előállítási költségében is. Az egyik helyen 3.80 Pt-ért állítanak elő, a másik helyen 6.94 Ptért állítanak elő 1 1. tejet. Hogyan, hogy igy^alakulnak ezek a számok? Probléma van az állattenyésztéshez való hozzáérté.s területén. Nagyon fel kell figyelni azokra a helyekre, ahol gyengén megy a munka. Persze a legkönnyebb dolgunk akkor lenne, lia megfizetnénk azt az árat, amennyiben kerül a tej előállítása, pl 7 Pt.-ot, - de látni kell, hogy még igy is drága a tej ára.