MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1961

7. ő. e. 1961. október 24-25. (107-269. o.) - 1. Az új ötéves terv irányelvei és az ebből adódó feladatok. Beszámoló: 110-140 - Szóbeli kiegészítés: 141-162

l^H növelésének egyik útja a szakmai továbbképzés emelése. Meg kell mondani, hogy ebben a megyében az egyes vállalatok mű­szaki vezetésének szinvonala elmaradott, egy helyben stagnál. Az iparban nagyon sok műszaki beosztásban dolgoznak emberek különlegesebb szakképzés nélkül és ezek képzését tervszerűb­bé kell nekünk tenni, meg kell Qrorsitani ezek átképzését* Annál is inkább döntő kérdés ez, mert a könnyűipar fe;)l6dik, ezért a vasipar speciális fejlődése érdekében határozott in­tézkedéseket kell tenni. A másik arait fel szeretnék vetni, a határozatok végrehajtása körül jelentkező liberalizmus és a végre nem hajtásnak köz­gazdasági és egyéb alapon vald ly magyarázkodása. Ha bármi­lyen vonalon próbálunk elemezni, mindent meg tudunk magyaráz­ni, Véleményem szerint ezen a vonalon határozottnak kell len­ni és a felelősségre vonásnak is meg kell történni a felsőbb szervektől lefelé is. A közelmúltban Kádár elvtárs az ország­gyűlésen is aláhúzta ezt a kérdést. Természetesen, ha a határozati javaslatban foglaltakat vég­rehajtjuk, a gyártmányok korszerüsitését figyelemmel kisér­jük és a gyakorlatban megvalésitjuk, véleményem szerint nagy lépést tudunk előre menni. Nem beszélt a Szirmai elvtárs az export lehetőségekről, annak kutatási területéről megyénk vonjitkozásában. Ha azt akarjuk, hog; külkereskedelmi mérlegünk aktiv legyen - bár a nyugati országok nem szivesen folytatnak kereskedelmet a szocialista országokkal­nemcsak mennyiségi, hanem minőségi vonalon is előre kell menni. Fem beszélt még Szirmai elvtárs az anyaggazdálkodás helyzeté­ről sem, amely az ipar egy igen komoly problémája, A Textilmű­vek igazgatója beszélgetés során elmondta, hogy egészen kis termelési értéket képviselő anyagok miatt kénytelen sokkal drá­gábban termelni, mert ezek előállitásáról elfeledkezünk. Elhanyagolásra kerül a segédanyagok gyártása. Ez áll a mező­gazdaságra is. Különböző gépalkatrészeket, kisebb cikkeket alig lehet kapni, melyek zavarólag hatnak a termelésre. Igen élesen kellene felvetni az anyaggazdálkodás kérdését az Or­szágos Tervhivatal felé, hogy helyezzenek súlyt ezen anyagok legyártására is. Sokszor 8-10 forintos alkatrészen múlik, hogy előre tudunk menni-e, vagy sem. Sokat beszéltünk és beszélünk megyénkben arról, hogy épitsünk ujat, hanem a meglévőket korszerüsitsűk, álljunk át 2-3 mű­szakra. Helyes volt ezt leszögezni, azonban azt szeretném meg­kérdezni, hogy a gyakorlatba mit tettünk ennek érdekében. Tu­dom, hogy sok ellenkezés van a gazdasági vezetők részéről ez­zel kapcsolatban és sok problémát is vetnek fel. Ha azt akar­juk, hogy a gépparkunk rekonstrukció alá kerüljön, akkor ha­tározottabban kell ezen a vonalon előbbre menni. Szólni kell arról, hogy a megyében nem eléggé támaszkodtunk az ipari dolgozókra, a pártszervezetekre. Azt a nagyszerű e­redményt, amit elértünk abban, hogy a 3 éves tervet teljesi­tettűk a munkásoknak szerepük van és kiérdemelték, hogy mé­lyebben foglalkozzunk problémáikkal és hallgassuk meg őket. Utalok itt arra is, hogy a termelési tanácskozások szinvona­la nagyon alacsony és ezt a pártszervezeteknek, tömegszerve­zeteknek kellene revizió alá venni, hogy magunkévá tudják

Next

/
Thumbnails
Contents