MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1961

7. ő. e. 1961. október 24-25. (107-269. o.) - 1. Az új ötéves terv irányelvei és az ebből adódó feladatok. Beszámoló: 110-140 - Szóbeli kiegészítés: 141-162

l^H növelésének egyik útja a szakmai továbbképzés emelése. Meg kell mondani, hogy ebben a megyében az egyes vállalatok műszaki vezetésének szinvonala elmaradott, egy helyben stagnál. Az iparban nagyon sok műszaki beosztásban dolgoznak emberek különlegesebb szakképzés nélkül és ezek képzését tervszerűbbé kell nekünk tenni, meg kell Qrorsitani ezek átképzését* Annál is inkább döntő kérdés ez, mert a könnyűipar fe;)l6dik, ezért a vasipar speciális fejlődése érdekében határozott intézkedéseket kell tenni. A másik arait fel szeretnék vetni, a határozatok végrehajtása körül jelentkező liberalizmus és a végre nem hajtásnak közgazdasági és egyéb alapon vald ly magyarázkodása. Ha bármilyen vonalon próbálunk elemezni, mindent meg tudunk magyarázni, Véleményem szerint ezen a vonalon határozottnak kell lenni és a felelősségre vonásnak is meg kell történni a felsőbb szervektől lefelé is. A közelmúltban Kádár elvtárs az országgyűlésen is aláhúzta ezt a kérdést. Természetesen, ha a határozati javaslatban foglaltakat végrehajtjuk, a gyártmányok korszerüsitését figyelemmel kisérjük és a gyakorlatban megvalésitjuk, véleményem szerint nagy lépést tudunk előre menni. Nem beszélt a Szirmai elvtárs az export lehetőségekről, annak kutatási területéről megyénk vonjitkozásában. Ha azt akarjuk, hog; külkereskedelmi mérlegünk aktiv legyen - bár a nyugati országok nem szivesen folytatnak kereskedelmet a szocialista országokkalnemcsak mennyiségi, hanem minőségi vonalon is előre kell menni. Fem beszélt még Szirmai elvtárs az anyaggazdálkodás helyzetéről sem, amely az ipar egy igen komoly problémája, A Textilművek igazgatója beszélgetés során elmondta, hogy egészen kis termelési értéket képviselő anyagok miatt kénytelen sokkal drágábban termelni, mert ezek előállitásáról elfeledkezünk. Elhanyagolásra kerül a segédanyagok gyártása. Ez áll a mezőgazdaságra is. Különböző gépalkatrészeket, kisebb cikkeket alig lehet kapni, melyek zavarólag hatnak a termelésre. Igen élesen kellene felvetni az anyaggazdálkodás kérdését az Országos Tervhivatal felé, hogy helyezzenek súlyt ezen anyagok legyártására is. Sokszor 8-10 forintos alkatrészen múlik, hogy előre tudunk menni-e, vagy sem. Sokat beszéltünk és beszélünk megyénkben arról, hogy épitsünk ujat, hanem a meglévőket korszerüsitsűk, álljunk át 2-3 műszakra. Helyes volt ezt leszögezni, azonban azt szeretném megkérdezni, hogy a gyakorlatba mit tettünk ennek érdekében. Tudom, hogy sok ellenkezés van a gazdasági vezetők részéről ezzel kapcsolatban és sok problémát is vetnek fel. Ha azt akarjuk, hogy a gépparkunk rekonstrukció alá kerüljön, akkor határozottabban kell ezen a vonalon előbbre menni. Szólni kell arról, hogy a megyében nem eléggé támaszkodtunk az ipari dolgozókra, a pártszervezetekre. Azt a nagyszerű eredményt, amit elértünk abban, hogy a 3 éves tervet teljesitettűk a munkásoknak szerepük van és kiérdemelték, hogy mélyebben foglalkozzunk problémáikkal és hallgassuk meg őket. Utalok itt arra is, hogy a termelési tanácskozások szinvonala nagyon alacsony és ezt a pártszervezeteknek, tömegszervezeteknek kellene revizió alá venni, hogy magunkévá tudják