MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1961

7. ő. e. 1961. október 24-25. (107-269. o.) - 1. Az új ötéves terv irányelvei és az ebből adódó feladatok. Beszámoló: 110-140 - Szóbeli kiegészítés: 141-162

A ts25, ellenőrző bizottságok működéséről - ahogy mondani szokás vagy jót, vagy semmit. lényegében osak formálisak s egypár szövetkezet kivételével nem töltik be szerepüket. Mind ez azt mutatja, hogy a termelőszövetkezet vezetése nem támaszkodik megfelelően a vezetőség összeg tagjaira és nem veszi igénybe azt a nagy erőt, amit egyébként az egész tagság jelentene a termelés és általában a feladatok megoldása területén* így természetesen nem tudnak olyan hatásfokkal dolgozni, mint ahogy azt el lehetne várni. Vizsgáltuk a munkaszervezetek és a munkabrigádok kialakításának kérdését, A munkaszervezeteknél az a jellemző, hogy a Megyei Pártbizottság által elfogadott határozat ezen a területen érvéi^esült, mert ki vannak mindenütt épülve a munkaszervezetek, a munkacsapatok és a brigádok. Itt az alapvető hiányosság az, hogy ezeknek a vezetése nem megfelelő. Reggel mondják meg a szövetkezetek 4o-5o ^ában, hogy aznap milyen munkát kell végezni, azután kezdenek a tagok után szaladgálni. Kevés az olyan szövetkezet, ahol egy héttel előre a vezetés megegyezne a feladatok elosztásában, illetőleg a brigádvezetők meg tudnák beszélni a tagsággal, hogy mi a legfontosabb munkájuk. Sok esetben az sem történik meg, hogy előző nap beszélnék meg a brigádvezetővel, illetve a tagsággal az elvégzendő munkát, A munkafegyelem terén az a tapasztalatunk, hogy a tavalyival szemben ez évben a tagság sokkal nagyobb része vett részt a közös munkában, - és ez örvendetes dolog, Hemcsak az aláirt tagok, hanem a családtagok is-bármelyik járást vizsgáltuk - egyre nagyobb számban kapcsolódtak be a munkába. Nem egyforma azonban a részvétel, minden községben van olyan család, amelyik egyáltalán nem vesz részt a munkában. Ugyanígy a szóródás sem egyenletes, van olyan szövetkezet ahol 4o-5o ?í nem dolgozik a munkaképes tagok közül. Pl, Berzence, Bálványos, stb, A szóródás leginkább a gyenge szövetkezteknél fordul elő. Az okok vizsgálatánál azt a következtetést vontuk le, hogy vannak sokan, akik egyáltalán nem akarnak a termelőszövetkezetéén dolf

ozni különböző okokra hivatkozva. Másik része,különösein a városi s járási székhelyeken, valamint a Rilaton mellett, azokból tevődik össze, akiknek családtagjai közül egyik-másik az ipar, vagy a kereskedelem területén dolgozik s ezek továbbra is arra törekednek, hOi^y egy fix fizetésű ember legyen a családban. Harmadsorban elég sok a megbántott, megsértett ember s ezen a területen az a tapasztalatunk, hogyha a vezetőket leváltanak nagyon ritka esetben fordul elő, hogy a továbbiakban becsületes munkával mutatnák meg helytállásukat. Végső soron a helytelen munkaszervezés is hozzájárul ahhoz, hogy a tagok nincsenek megfelelően bevonva és ebből fakad, hogy egyik nap dolgoznak, a másik nap nem. Egyes esetekben a fegyelmezések körül is bajok vannak. Alig egy pár helyen történik felelősségrevonás, sokszor az is helytelenül. Először is elmulasztják, hogy a hibákat megbeszélnék, majd ezután bizonyos szankciókkal élnének. Ahol történik felelősségre ^onás, az is sok esetben apolitikusan, nem egy esetben durva, otromba módon. Pl, Hedrehely községből a fél falut beidézték bírósági tárgyalásra és az ügyészség, illetve a bíróság is bele ment ebbe. Vagy Berzencén 150-2oo embert büntettek meg. Hol van ennek húzó hatása a falu életében? Ilyen nagymérvű büntetés apolitikus intézkedésre vall és több kárt, mint hasznot hoz.