MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1961
7. ő. e. 1961. március 10. (2-57. o.) - 1. A kaposvári járási pártbizottság jelentése a központi bizottság és a megyei pártbizottság 1960. februári határozatának végrehajtásáról az állattenyésztés területén. Szóbeli jelentés: 4-14
nií Az elmúlt év végén a járás állattenyésztő területén a ^^aposvölgyében fellépett a száj- és körömfájás, mely komoly gazdasági károkat okozott termelőszövetkezeteinkben, de az egész népgazdaságnak. A betegség 74o db. szarvasmarhát fertőzött meg a fertöség következtében 9 db. szopósborju elpusztult. Járásunk elismert állattenyésztő községeiben: Zimány, ^apospula, Gölle, íonó, •'^üssü, Ráksi, Nagyberki — az állatgondozói munka elfogadtiató, mivel a gondozók többsége szakmai felkészültsége, hozzáértése és nem utolsó sorban áillatszeretete következtében megütik a gondozóval szemben támasztott követelményeket. Sajnos , nem mondható mind ez el a járás dél- délnyugati részéről, -"^adarkut, Hencse, Hedrehely, Visnye környékéről. Ha a járás e ^ két vidékének területeit egymással összehasonlítjuki megállapíthatjuk , hogy a Kaposvölgyében arany- és eszüstkalászos termelőszövetkezeti tagok gondozzák az állatokat, addig a járás másik területén sok esetben azok gondozzák, akiket a termelőszövetkezeti vezetők kaptak az állatok mellé. Ezekben a termelőszövetkezeti községekben nem ritka, főleg az egyháisi dupla ünnepek al kaiméval, hogy a termelőszövetkezet vezetőinek, párttitkárának kell a jószágokat megetetni, megitatni. Azokban a termelőszövetkezetekben, ahol az állandó állatgondozó beállítása problémát okoz, ott javasoltuk és ma is javasoljuk, a jövőben is a gondozók pénzbeni havonkénti javadalmazását. A megyei bizottság februári határozata foglalkozik azzal a problémával, hogy az állatgondozónak havonta legalább 2 szabad vasárnapot biztosítson a termelőszövetkezet vezetősége, A határozat ezen pontját nem sikerült végrehajtani és ugy látjuk, hogy a jövőben is e téren komoly nehézségeink lesznek az eddigi erőfeszítéseink ellenére. A beszámoló elején már szóltam a takarmánybázist jelentő takarmányféleségekről. Ezért inkább egy-két gyakorlati takarmányozási problémát kívánok érinteni. Állatállományunk takarmányozásában örökös gondot jelent a fehérje szükséglet biztosítása. I termelőszövetkezeteink takarmányozása egyoldalú, nem választékos, benne egyáltalában a kukorica dominál. A fehérje igény kielégítésére kevés másodtej álla termelőszövetkezetek rendelkezésére, ismert okok miatt. Éppen ezért egynagyon időszerű problémát oldott meg a megye akkor, amikor a fonói malmot átállította takarmánykeverő üzemmé és ezzel biztosította, főleg a ^aposvöl|c7Í termelőszövetkezetek takarmánykeverék igényeinek kielégítését. Kérjük a megye bizottságot, hogy a fent emiitett probléma gyorsabb megoldása érddében számunkra tegye lehetővé, hogy Memyén és Somogysárdon még ebben az évben legyen üzembe állítva takarmánykeverő. Látva a problémákat a szábványszerü takarmányozás, az állatok egyedi etetése, az anyaállatok előkészítése, és a takarmányok előkészítése terén, - ez évben célul tűztük ki a hiányosságok felszámolását. Azonban e munkák irányítását és ellenőrzését csak a járási szakirányitó apparátus legalább 1-2 fővel történő növelé sén keresztül tudnánk megoldani.