MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1959
4. ő. e. 1959. április 25. (38-77. o.) - 1. A Somogy megyében dolgozó munkások politikai, gazdasági és kulturális helyzete. Jelentés: 41-52 - Határozati javaslat: 53-55
A termelési értekezlet az a fórum, ahol a dolgozók elmondják ügyes-bajos problémáikat a termeléssel kapcsolatban. Ha támaszkodunk rájuk, nagyon sokat tudnak segíteni. Hogyan néz ki o a termelési értekezlet? Akinek nem inge ne vegye magára — de 8 tapasztalatom az, hogy a dolgoók sok jó okos javaslatot vetnek fel a termeléssel k-;csolatban, vagy egyéb kérdéseket illetlen. A termelési értekezleteken meghallgatják, jegyzőkönyvbe veszik, de utónna nagyon kevés történik annak megvalositájára, vagy nem értesitik a dolgozót mi történt javaslatával és meg kell mondani ezek után a dolgozó aok esetben , minek ves;ek fel javaslatot, úgysem valósítják meg. Minden esetben kell ezekre reagálni, meg kell mondani a dolgozóknak, ha meg tudjuk valósítani akkor is é3 ha nem akkor is. Csepreghy elvtársnak igaz van ós nem lehet általánositani, hogy azt mondják a dolgozók, ''ogy az értelmiséget mi tartjuk el, ok csak statisztálnak 03 nem csinálnak semmit. A műszakiak felé ninc*#a ilyen probléma, Ezek nap mint nap ott élnek a dolgozókközött. Altalánositani helytelen volna és a jelentősben is ki kellett volna emelni, hogy egyes értelmiségi rétegek felé van ilyen vélemény, de nincs a műszaki értelmiség fele. Torna elvtárs felvetését perspektívában kell nézni, mert lehetőség erre jelenleg nincs. A konzervgyár párttitkára tévesen értette, ami vele kapcsolfitban eralitve lett* n a konzervgyár párttitkárít olyan elvtársnak iamerem, aki nem önkényeskedik. Ezt a megállapítást a brigád hozta fel ée nekünk nem lett volna helyes, ha megv 11tóztatják, Ugy gondolom ez tévedésből került be és elnézést kérünk a tévedésért. Horváth elvtársnő amit felvetett, nem tudom helyes volna-e ha azt mondjuk, ho ;y a gazdasági vezetők ás a MB, a tömegozervezeti vezető emberek egyik fo feladatává tegyük, hog keresnék fel a nagy családos dolgozókat és azokkal rendszeresen oihaza foglalkozzanak, nézzék meg hogyan élnek. Hisz igy is kijött, hogy az igazgató azt sem tudja, hogy melyik értekezletre rohanjon, ha még arra kötelezzük, hogy ezeket is felkeresse, nagyon leterhelnénk. Vannak társadalmi szervek, ezek vigyek az üzemi párt - és szakszervezet felé megoldás végett. De ha birják csinálják ezt az igazgatók. Garami elvtárs felvetése nem helyes, hogy miért van az igazgatóknak likőrös készlet, rádió, stb. Azt hiszem mamár ott tartunk, hogy egy vállalat vezető, igazgató, ha van egy likőrös készlete, ha odamegy valaki emberi körülmén. r ek között megkínálhatja. Ke akarjunk most olyan puritánságot követélni az igazgatóktól, hogy egy gyalult asztal, pad legyen és ez jelentse a dolgozókkal való lfapcsolatot. Ha egy vagy két kés-let nínc3, móg abból nem tud többet juttatni a munkásoknak. A túlzott igény már hiba és ez ellen fel kell nekünk lépni. Ez asonban ugy hiszem nem jellemző. Ha van ilyen, fel kell lépni ellene. Márton elvtársnak az a megállapítísa helyes, hogy nem a munka* sok kapják zömét, mint ahogy elő van Írva. Hogy sok kispolgár kap lakást, amit felvetnek jogosan, azzal egyet lehot érteni.
