MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1959

4. ő. e. 1959. április 25. (38-77. o.) - 1. A Somogy megyében dolgozó munkások politikai, gazdasági és kulturális helyzete. Jelentés: 41-52

- 9 - Ifr kereset, ezen kívül az 1957. évi terme les után lo 242 ooo Pt. nyereségrészesedést fizettek ki a vállalatok. Az átlagkeresetek szektoronkénti alakulása 1958-ban a kövotkpző képet mutatja: minisztériumi iparban 1 298 Pt, tanácsi iparban 1 336 Pt, szó" vetkezeti iparban 1 337 Pt volt. A kereset növekedését le lehet mérni a kiskereskedelmi áruforgalom növekedésében. Az emiitett időszak alatt /1953-től 1957-ig/ 6o %-al emelkedett a kiskereskedelmi áruforgalom megyénkben, /^eleértendő a parasztsás vásárló ereje is./ A reáljövedelem is mognövekedett. 194-9-től 1957-ig az 1 főre jutó reáljövedelemnél 58.5 %-oa növekedés volt. Az életszínvonal egyenlőtlen növekedését érdemes megvizsgálni rétegenként, mert egyes rétegeknél i-cn eltérően alakult. Az anyagi helyzet a nagycsaládoknál a legrosszabb s általában ezek családfői a legalacsonyabb fizetésű munkakörben dolgoznak, /segédmunkások./ Sokkal jobb a gyermektelen vagy a két vagy több keresővel és kevés eltartottal rendelkező családok helyzete, ós kedvezőbb a városban dolgozd munkások helyzete is. Megyénkben a munkások 16 %-a keres looo Ft-nál kevesebbet /segédmunkás, takarító, éjjeliőr, portás, stb./ Ott nehéz a családok helyzete, ahol egy keveset kereső mellett nagy a gyerekek akarna és a feleség nem dolgozik. A legtöbb ilyen helyen a családban mozira, színházra, szórakozásra, művelődésre alig jut valami. Megkérdeztünk 2o3 dolgozót, ezeknek 14.8 %-a 3-nal több gyermekes, A nagycsaládosok közül csak egyetlen egy volt színházban, 1958 év III. negyedévében tizenháromszor voltak moziban. Rádiója mindössze csak két családnak van. Az alacsony keresettel rendelkező munkások nagy része eladósodott, kölcsönöket vett fel, lakásuk - kevés kivétellel - túlzsúfolt, berendezésük szegényes, ruhájuk, ágyneműjük hiányos. A vállalati üdültetést a családi adottságok miatt kevésbé vehetik igénybe. Pőleg ezek a rétegek várnak sokat a párttól ós a kormánytól anyagi helyzetük megjavítása vógett. A bérből és fizetésből élő családok 24 %-a looo Pt-on felül keres. Ezeknél a csalá.doknál jobb az életkörülmény. De még kedvezőbb azoknak a családoknak a helyzete, eh ol a férj munkaidő után kontárkodik va^-y kisiparsánál dolgozik és a feleaég is dolgozik. Ezeknek jövedelmét nem is lehet Összehasonlítani az előbbiekkel. A kaposvári Ruhaüzemben pl. van egy varrógép műszerész, akinek a fizetése 3ooo Pt. felett van, ezenkívül prémiumban és újítási dijban és részesült. Családja nincs, televíziót, motorkerékpárt vásárolt és minden igényét ki tudja elégíteni. A munkások nagy része /4o-5o %-a/ nő. Ez abból adódik, hogy megyénkben az élelmiszer és könnyűipar dominál. A nők keresete az átlagosnál jobbnak mondható. /Pl. Ruhaüzemben, Textilmüveknél, Nagyatádi Fonalgyár 3a Konzervgyárban./ A nők átlagkeresete eléri az 1 loo - 1 2ooo Pt-t. Általános panasz a nőknél, hogy az elvégzett 8 órás munka után várja őket az otthoni háztartás, a gyermekgondozás, nevelés. Kérésük, hogy házto.rtá sz kat gyorsabb ütemben és olcsóbban láo.ák el korszerű háztartási gépekkel, hogy ezzel helyzetük könnyebbé váljon. Megyénkben az iparosítás ütemével megfelelően nőtt a munkások száma. De a növekedés mellett még - viszonylag kismérvű - munkanélküliség is található e^.yes csoportoknál os rejtett tulnépe-