MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1959
4. ő. e. 1959. április 25. (38-77. o.) - 1. A Somogy megyében dolgozó munkások politikai, gazdasági és kulturális helyzete. Jelentés: 41-52
. 2 - ^ 145 t,-4 Az 1957. évi statisztikai jelentés szerint a megyében 61 ipari vállalat volt, amely 326 ipari telephelyen működött, vogy vármegyében lévő ipari vállalatoknak volt p.. telephelye. Az ipari munkások számának alakulása a következő kenet mutatta a megyében: 1938.-ban az akkori statisztikai adatok szerint a gvárioarban dolgozó munkások száma 2.654 fő volt. Ebből férfi 19o2 és nő 752. A munkásokra jellemző zservezetlenség, politikai elmaradottság és kétlakiság, igen alacsony kereset. A felszabadulás után ha lassú volt is az iparositás, fokozatosan növekedett az ipari munkások száma. Az 1958, évi statisztika a gyáriparban 9.371,idegen vállalatok telephelyein 2,22o, az • építőiparban 2,637, a szolgáltató vállalatoknál 1.214, a közlekedési vállalatoknál 5.88o, a megyében összesen 21.352 dolgozót matatott ki. Bár a létszám növekedése jelentős,^ a munkások összetétele igen rossz. A régi munkások számaránya az ossz munkásokhoz viszonyítva mindössze 4-5 %-oí tesz ki, A többiek olyan ipari munkáé ok akik részben a m ezogazdaságből és kisiparból, részben deklasszált elemekből és az u.jonnan felnőtt fiatalságból kerültek a gyárak!'a. Ezek a munkások magukkal hozták az életkörülményeikből fakadó gondolkodásmódjukat, nézeteiket és károsan befolyásolták a régi dolgozókat is„ A mezogazaaságból az iparba áramló munkások nagyrésze kétlaki. Otthon földjük, szőlejük van, amit családtagjaik ás maguk müveinek munkaidő után. Ebből kifolyólag másképpen élnek, magasabb jövedelemre tesznekszert és más a gondolkodásuk is. Ezeket- a munkásakat nem lehet összehasonlítani a nagyipari központokban dolgozó munkásokkal, Osz.tálvharcosságuk, politikai felfogásuk, gondolkodásmódjuk más. Befolyásolja ezt még az is 5 hogy a megyében az ipari fejlesztéssel továbbra •* - -r •" ,1-^zer és a könnyűipar fejlődött; a nehéz és vasipar Kovesoe, A o^r--"!marban és élelmiszeriparban dolgozó munkások felfogása, goncioi:"- " A • sa, harcossága is más, mint az úgynevezett vasasoké. Á felszabadul ác, óta alapvetően megváltozott a munkások életkörülménye, Kem^ak számszerűen nőtt, hanem emelkedett is kulturális és müvei; •'"•-" r^' -•—~~v1-, \jo-v>- — -;,: .;. változás tapasztalható megyénkben a ..^I±IÍ.^Ü^ %P- " _ elhelyezkedését illetően. Mig azelőtt a munkások döntő többsége Kaposvárott dolgozott, most csak 45 %-a. van itt, a többi vidéken, az ottani üzemekben helyezkedett el. Ezzel uj ipari központok alakultak ki. Pl, Nagyatád, Siófok. A Párt befolyása a felszabadulás után állandóan nőtt ás erősödött a munkások Között, amit később az 195o-51-es túlzott iparositási program a dolgozók életszínvonalának csökkenése fokozatosan gyengített, Az ellenforradalom kirobbanása megzavarta a dolgozók többségét. Az ellenforradalom után a munkás-Parasot Kormány határozott intézkedései nyomán - a bérek rendezése után - kezdett erősödni a Párt befolyása, üzemi munkásaink között. Azokban az üzemekben volt gyors ez a folyamat, ahol a munkások nagyrésze régiekből tevődött össze. Pl. a Nagyatádi Fonelgy árban, ahol a dolgozók 13-14 ;Ó-a 13 évnél régebb óta dolgozik az üzemben. Itt már november vé r :án megalakult a partszervezet és dolgoztak.
