MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1959

4. ő. e. 1959. március 17. (2-37. o.) - 1. A központi bizottság márciusi ülésének határozata, s ennek tükrében a Somogy megyére háruló feladatok. Szóbeli tájékoztató: 4-16 - Határozati javaslat: 17-21

tó terület 47.6 % a szövetkezetek szántóterülete, a kollektivizált 38.3 %-a. A fejlődés egyenlőtlen volt. Szabolcsban, Zalában kicsik az eredmények, mert a politikai körülmények nem voltak olyan kedvezőek mint Győrben, Somogyban. Az alacsonyabb tipusokat' a fejlődés elmosta, a legtöbb községben egy egységes termelőszövetkezet alakult. Mégis az ^orsz agna,k .a többi részén az alacsonyabb típusoknak is van léjbalapja. A kulák kérdéssel kapcsolatban. A gyakorlat, - amit a Központi Bizottság helyesel - az, • hogy ahol felveszik a volt kizsákmányoló.t, vegyék fel. Ha a közgyűlés felveszi és 2^évig rendesen dolgozik, vezetőségbe választható. Az ellenség többek között azért sem tudott',fellépni velünk szemben, mert őket is meglepte a mozgalom ereje, másrészt az, hogy egy részüket, akiket alkalmasnak találtak felvették a termelőszövetkezetbe, a reakciós erőket szétválasztottuk. Ezek az emberek, akik az ellenforradalom alatt nem fordultak velünk szembe, megváltozott gazdasági helyzetük, perspektivát kapnak, ezért mondja ki a 2 évet a törvény. Ügy gondolják sokan, hogy Somogy megye most is ugy van elkönyvelve, mint az erőszak megyéje. A Központi Bizottság ugyanúgy értékeli Somogyot is mint más megyéket. De hogy ilyen ténylegesen van, az még a Somogyi összegezésből fakad, a reakció fujjá és a jóhiszemű, elvtársak nem gondolják végig. Itt is sok bejelentés volt és amikor megvizsgáltuk, rágalom volt a többsége. Ne csak azokkal szembe lépjünk fel, akik hibát követnek el, hanem a rágalmazókkal szemben is. Az elvtársak szép eredményeket értek el, és ha a megszil'rditásban is ilyen eredményeket érnek el, nagyon örülünk mindannyian. Végül még egy-két kérdést; Az egyik az, hogy nagyon vigyázzunk arra, amikor ilyen nagy sikereket értünk el, a kommunistákat és a vezetőket minden téren továbbra is a szerénység jellemezze-. Ez vonatkozik az uj termelőszövetkezetek elnökeire is.' Amikor jól megy a dolog, akkor fenyeget az a veszély bennünket, hogy fejünkbe száll a sikere A. Központi Bizottság felhívja a figyelmünket, hogy meggondoltan, okosan, szerényen dolgozzunk, vigyázzunk, hogy önteltek ne legyünk. Ez a legnagyobb veszély, amely bennünket fenyeget. Még hátra van a megszilárdítás, itt is sikereket kell elérnünk. Erre figyelmeztetni kell minden elvtársat, a szövetkezeti elnököket is. Hisz ők is pár* héttel ezelőtt még egyénileg dolgozó parasztok voltak, s hogy elnöknek megválasztották, ez nem jogosítja fel arra, hogy parancsoljon, hanem arra kötelezi, hogy" nagyon szerényen szolgálja az ügyet. Ha'ezt nem tesszük, nem tudjuk megvalósítani a megszilárdítást. Parancsolga'tással nem lehet a fegyelmet megszilárdítani sem a szövetkezetben, sem az állami gazdaságokban, de a gépállomásokon sem". Jó jelenség, hogy a termelőszövetkezetekben szervezik a pártszervezeteket és célkitűzések vannak ott. De ha parancsolgat a vezetőség;, akkor a kommunisták' munkája, a pártszervezetek munkája hiába való, a fegyelmet megteremteni nem tudják. Fegyelem nélkül pedig sem jó pártmunka, sem jó szövetkezeti munka nincs.Gondoljuk végig, hogy a fegyelem hogyan ia van a saját munkánkban. Ertjük ezt olyan dologra is, hogy ket koz-