MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1959

4. ő. e. 1959. március 17. (2-37. o.) - 1. A központi bizottság márciusi ülésének határozata, s ennek tükrében a Somogy megyére háruló feladatok. Szóbeli tájékoztató: 4-16 - Határozati javaslat: 17-21

előadásokat, ahol a JB."ugy látja', logy leginkább ükség volna a problémák megoldására. Ehhez a jogi csoprtot is igénybevesszük, hisz sokan vannak pprtonkivüliek is, akik sziveden ségitének ebben nekünk. Tömpe István elvtárs; Az erők átcsoportosítása nen történt 'meg olyan gyorsan, {pint kellett volna', hisz 28 községet szerveztek be a határozat • óta. A mai helyi lapban minden van, de a megszilárdítás kérdéséről csak a végén irtak valamit. Azt hiszem azt kellene a^homloktérbe állítani, mert ebben a megyében a tavaszi munkák, /másmegyékhez viszonyítva/ kissé vontatottan haladnak. Nemesak a szervezés id'eje alatt kell a parasztok között lenni, és véleményét kivárni, hanem a zárszámadásokkor is. Az agitáció során sok minden mondtunk és helyesen, hogy boldogulásuk egyedüli útja a nagyüzemi, gazdálkodás, amely életüket szebbé teszi, ezt valóra is kell váltani. Éppen ezért, amikor ilyen értekezlet van, ténylegesen elsősorban a járási titkár elvtár*sak felelősek a járásért, nemcsak közelebb vannak az élethez, kell hogy elmondják a problémákat, elképzeléseiket és ilyen értekezleten kell kialakuljon a prob-. lámáknak megoldása. A Központi Bizottság határozata arról s ... \t, amit Szirmai elvtárs elmondott, egyetértek-vele. Hazánkban a szocialista átszervezésre a lehetőségek sokkal nagyobbak, mint eddig, belső erőink nagyobbak, a szocialista tábor ereje nő, amely hat ránk is, a nemzetközi helyzet jó, a kezdeményezés a Szovjetunió kezében van. Somogyban menni fog a dolog, de azért nagyon sokat kell dolgozni nekünk Somogyban is, mert macától még Kőröshegyen sem megy a szövetkezet. A járástól és a megyétől nem mentek ki, de az ottani kommunisták összefogva megalakították a szövetkezetet. Somogy megyében az iparnak nincs olyan nagy jel :ntősége, mint Borsodban és ezért a vitában is kevés szó esett erről. Ami ipar itt van, az létezik és azzal foglalkozni kell. Nagyobb súlyt kell^kapjon a Textilgyár, Cukorgyár, stb. ^Ebben a megyében'a munkás-paraszt szövetség konkrét megnyilvánulását a textilipari és a'cukorgyári munkások adják. Biztos az ő munkájukból is' • s :)k van, a termelőszövetkezeti fejlesztésben érért eredményekben, és sokat fognak még tenni a megszilárdításban is. Ezt senkinek elfelejteni nem sza*bad. A ^Központi Bizottság ülésén felmerült olyan kérdés, is, hogy kát veszély mindig fenyeget bennünket, hogy megelőzzük a tömegeketmegeket, vagy pedig kullogunk utánuk. Ez különböző formában merült fel. Vitatni kellett, hogy lehet-e határozatokat hozni, hogy előre hozzuk, túlteljesítsük bizonyos vonatkozásban a terveket, a mezőgazdaságban milyen feladatokat állítunk a dolgozók elé. Megállapítást nyert, hogy a Központi Bizottság politikai vonala jó, nem szaladunk előre, se nem maradunk hátra, - időben helyesen hozzuk meg a döntéseket. Bizonyltja a decemberi határozat, amelynek alapján indult ,meg a szervezés az országban es megmutatkozott a márciusi hatarpzatnal,