MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1958
3. ő. e. 1958. december 22. (84-198. o.) - 1. Az MSZMP kulturális irányelveinek feldolgozása Somogy megyében. Beszámoló: 86-138
G s á k v ári János elvtárs Városi Párt VB. I. tiycará; Kedves Elvtársak! A beszámoló kiválóan tükrözi véleményem szerint a megye kulturális helyzetét es azt mint olyan helyze tet kell értekelni, hogy a burzsoázia és a marxizmus-leniniz mus közötti harc a megyében teljes erővel folyik. Nekünk azon kell lenni, hogy a meglévő hibák kijavításával^ és a marxizmus-leninizmus irányába háritsák a város kulturális életét. 'Igen fontos probléma a városban a hivatali vezetésben mutatkozik meg olyan formában, hogy kultúra különböző ágaiban nem egészen marxista-leninista elemekből állán még a hivatali apparátus tagjai, sót a vezetők^sem. Olyan behatásokat eredményez a vezetésben, amelyek részleteiben eltéri tik a fő irányvonaltól. Példaként emlitem, hogy a '"egyei Tanács művelődési"osztályán a vezető elvtársak kommunisták, de a többi határozatokat végrehajtó munkatársak nagy része párton kivüli, és fiatal. Nem régen kerültek ki az egyetemről és ezek a marxizmust-leninizmust nem sajátították el. M egtudják érteni a burzsoá'gondolkozású kultúrpolitikánkban, működő vezető beosztású emberek gond'olkozásmódját és hasónul nak hozzájuk. A Megyei Tanács Művelődési osztályán és az Egézségügyi osztályon is egy nem egészen biztos vonalvezetés uralkodik, amelyet féltetlenül tisztázni kell a legrövidebb időn belül. Bizonyos fokú következetlenségek vannak, a polgári^gondolkozás módozatával szemben. Többek között, hogy konkrét legyek különösen 2 szervnél mutatkozik ez meg itt még.a vezetőknél is megtalálhatók ezek a problémák, hosszú évek óta, 3 mind a két szerv a Megyei Tanács irányitása alá tartozik. Mindkét szerv vezetője polgári gondolkozású ember akik semmi jelét nem mutatják annak, hogy hajlandóiba marxizmus-leninizmus ideológiáját magukévá tenni. A felső vezetés részéről konkrétan a Művelődési osztály nem kap arra vonatkozólag támogatást, hogy ezek az emberek olyan munkát végezzenek, amire a szocializmus épitésében szükségünk van. Hogy^ ez a felsőbb szervek^részéről miért van igy, hogy semmiféle ösztönzésben.nem részesitik ezeket az embereket. Ez a helyi politika is tükrözője annak a politikának -mely velük szemben más természetű vonalon megnyilvánul. Takács Gyula iró, és Kanyar József történész. Takács Gyula mazeum igazgatójának - Mézöntő - most megjelent verses kötete egyik versét a ^zabad Somogy annak idején - igazság - cimen jelent meg. Erről az irományról a fővárosi sajtó teljes elismerőleg nyilatkozott. Sajnos, a Népszabadság is hasonlóan van néha ilyen kérdésekről való nyilatkozataiban. Ha megvizsgáljuk ezt a verset rájöhetünk, hogy az a társadalomtól raentes és elsősorban a természeti problémákkal foglalkozik. Kanyar Józseffel ugyanez a helyzet. Mint történészt elismerik a fővárosban, és mint zenei szakembert is. Ilyen módon nehezen tudunk a felsőbb segítség nélkül^valamit is tenni. Azonban ezekkel kapcsolatban megszeretném mondani, hogy a mi hibánk megmutatkozik abban, hogy ezekkel az emberekkel nem ültünk össze e^y sor problémát tisztázni. 3 ezen pedig feltétlenül változtatni kell az elkövetkezendő időben. A másik probléma a vezetés problémája: az az érzésem, hogy főleg vidéken kevés tanuló ember érkezik vissza a faluba.