MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1958

2. ő. e. 1958. május 29. (24-94. o.) - 1. A megyei párt-végrehajtóbizottság beszámolója, és a falusi helyzet értékelése a központi bizottság határozatának tükrében. Beszámoló: 26-74

Mert csekély földjükből megélni, nem tudtak, ezért arra kényszerűitek, hogy napszámba járjanak a kulákokhoz, Yagy részesművelést vállaljanak. A közópparasztság gazdasági adottságainál fogva jobban élt mint a kisparaszt, azonban a falu életében a középparaazt abban az időben szintén nem kapott sem politikai, sem gazdasági szerepet, mert a nagybirtok és a kulákbírtok nehezedett rá s ezekkel a versenyt sem politikai, sem gazdasági téren nem tudta állni.. A falu politikai és gazdasági tényezői a nagybirtokosok mellett, a kulákok voltak. Akik a kisparasztok és szegényparasztok azon részét uzsorázták ki, akiket a nagybirtok már nem tudott felszívni* Ennek bizonyítására engedjék meg, hogy e& két számadatot említsek* Somogymegy ében 1935-ben az összes gazdasági egységnek, tehát beleértve a kulák és a nagybirtokot is, mintegy 72 £*a volt 5 kat. holdon aluli birtok. Az »sss földterületnek, amely mezőgazdasági müvelésre alkalmas, osak lo yS-a volt a kezükben. A* 5o kat. holdnál nagyobb gazdaság mindössze osak 1.1 ' ot tesz ki, tehát ezek a kulákok és nagybirtokosok voltak, s ezek kezében a megye területének amely a mezőgazdasági müvelésre alkalmas, 65 #-a volt birtokukban. Hogy hogy oszlottak meg a földbirtokok arra osak egy példát hozok fel, pld. Grőf Festetlen Taszilénak a megyében 96.ooo ka. birtoka volt. Ízzel szemben 33.ooo parasztosaIádnak l.ooo holdal kevesebb, tehát 95.ooo kh. földje volt. Ugyanakkor 99.000 gazdasági cselédnek, napszámosnak, aratómunkásnak egyáltalán nem volt birtoka.