MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1958

3. ő. e. 1958. december 22. (84-198. o.) - 1. Az MSZMP kulturális irányelveinek feldolgozása Somogy megyében. Beszámoló: 86-138

- lo ÍT-^MTTHTOTIX'^^ o-ly-an emb ©r t, aiÁ™&&~aiaptaní olyamok levewté'sét" vállalni tudná. Bár értünk el eredményeket a cigányok közötti kulturális, munkában, mégis ez a terület az, ahol a feladatok tömkelege még-ma is megoldatlan. Az iskolaköteles teoru cigánygyerekek nagyrésze nem jut el az általános iskola befejezéséhez. A cigányoknál a legnagyobb tjond a munkába való teljes bevonásuk és letelepítésük. Amig e feladatokat közöttük meg nem oldjuk, addig hallatlanul nehéz közöttük a munka és kulturális átnevelésükben is csak részeredményeket lehet elérni, c./ A köznevelés -hclyrcttg. i Az általános iskolák közül az osztott ás részben osztott iskolák színvonala alapjában megközelíti a kivánt követelményeket.- ííogyAz általános iskolákban az ismeretanyag összehasonlíthatatlanul ma-, gasabb fokon áll a Horthy rendszer elemi iskoláiban tanitottaktyal i a QTTiTa ea. A meglévő eredmények ellenére azonban komoly hibák vannak az oktató és nevelőmunka tartalmában. Különösen nehéz a helyzet a nevelőmunka vonalán,. Sok pedagógusunk Teaiy„.&ka. csak ismeretanyagot közöl a tanulóul és nevelő munkája a kivánt követelményeket meg sem közeliti. Pedagógusaink jelentékeny részéből hiányzik a méOry materialista meggyőződés. Ugyanakkor tankönyveink alapján, materialista szellemben kell tahitanJÍJ^-Az olyan tanitás, amelyből hiányzik a pedagógus meggyőződése, amellyel szemben áll a nevelő életmódja, életszemlélete és "magánvéleménye" csak nagyon alacsony hatásfokú lehet. Az ilyen tani

tás a

z. amely kitermeli az ifjúságban a cinizmust és képmutatá

st.j

Egy sor területen a szaktanárhiány gátolja a szakmai munka megfelelő színvonalának kialakítását. Nagyon éles bírálatot mondott .alsőfoku közoktatási intézményeink munkáj áiwaz 1938-as koros2tfijanakj— amely már a mi isnkoláinkból került ki-* a sorozás! tapasztalata. A sor alá kerültek 3 %-& aial-j fa^éta. 3.5 &^jft»k pedig az általános iskola 4. osztályánál tovább nem jutott.C^^ft^íf?fe*—ki^éish^i-^^-p-a-Fanesnokiság tájékoztatása szerint a sor alá kerülők 35-4-0 %-a nem tudott választ adni arr< kérdésre, hogy "milyen társadalmi rendszer van Magyarorsz

ágom középiskolák munkája bármily nagyok is legyenek az itteni erectmények ugy szakmai, mint nevelési szempontból komoly hibáktól, terhes..Ezeknek a hibáknak egyrésze már az általános iskoládban" gyökerezik, de igazán itt ütközik ki. Egyáltalán nem lehet belenyugodni olyan helyzetbe, hogy a középiskolák első osztályában beiratkozott 1775 munkásszármazású tanulóból csak 1245 érettségizett le, s a többi 53o ami 29 %-nak felel meg ^menetközben lemorzsolódott. Nem sokkal jobb a helyzet a parasztszármazású tanulóknál sem. Itt az első osztályba beiratkozott 2.1o2 tanulóból 585 neriítudta meg szerezni as érettségi bizonyítványt. Ez a parasztszármazású tanulók 27 %-B., D© bajok vannak a nevelőmunka területén is. JS£. A/em huynhatunk szemet az 1956-os októberi ellenforradalom tapasztalatai felett, ^mely világosan mutatta meg középiskolai nevelomunkánk fogyatékosságát. Középiskoláinkban ma sem leküzdötték a burzqoá ideológia, különösen a burzsoá nacionalizmus megnyilvánulása^ Részben az oktató-nevelőmunka részben a kiválogatás" hibáinak következménye az, hogy érettségizett tanulóink között még ma is sok a vallásos idealista alapon álló tanuló, A középiskolák nevelőmunkájának ^gyengeségébői^-fakad -»ás~«k«&«inaU-«4r£, hogy a tanulóifjuágnak a fizikai munkára,, annak megbecsülésére való nevelésgyenA ;

°:e P $* £<;<•'. /